A Budapesti Metropolitan Főiskola Turizmus, Szabadidő és Szálloda Intézetének a balkáni régióban és hazánkban végzett felmérése azt vizsgálta, hogyan látják a különböző nemzetek saját testi-lelki jóllétüket, és mit tesznek ennek javítása érdekében – írta a turizmus.com.
A volt jugoszláv államok, Albánia, Görögország, Bulgária, Törökország és Magyarország lakosai azzal kapcsolatban nyilvánultak meg, mit tartanak fontosnak egészségükért és boldogságukért.
Akik úsznak a boldogságban
A napsütötte Görögország lakosai sem vidámak a felmérés szerint, és a magyarokkal együtt sereghajtók a boldogság skálán. Bosznia, Macedónia és Montenegró lakosai viszont úsznak a boldogságban.
Bár lelki jóllétüket fontosnak tartják a magyarok, ám a felmérés szerint sokkal kevesebbet teszünk ezért, mint a balkáni népek. Ha mégis, akkor a magyarok harmada a családdal és a barátokkal kapcsolódik ki, vízpartra utazik, vagy a főzésben és evésben leli örömét.
A különbségek más téren is megmutatkoznak: míg sok országban tánccal, énekkel és zenével vidítják fel magukat az emberek, nálunk ez kevésbé jellemző. A természetben is kevesebb időt töltünk el, az utazás élményét viszont többre értékeljük a többi nemzetnél – mondta Puczkó László, a Budapesti Metropolitan Főiskola Turizmus, Szabadidő és Szálloda Intézetének vezetője.
A magyar válaszadók egy része teljesen kilátástalannak tartja a helyzetét, nem lát semmi lehetőséget, hogy jobbra forduljon az élete, boldogabb legyen. A balkániaknál ez a negatív szemlétet hiányzik.
Egy területen jók vagyunk
A fizikai jóllét vizsgálatánál még a balkáni régióban a saját magukat legkevésbé egészségesnek tartó bolgárok is megelőzik a magyarokat. Nem is véletlen ez: a macedónok például sokat dolgoznak azon, hogy fizikailag jól érezzék magukat, mi, magyarok pedig a legkevesebbet.
Egy dologban vagyunk a legjobbak: ha az egészség megőrzése, javítása a cél, akkor a magyarok 30 százaléka fürdőkbe látogat, ebben megelőzzük a balkáni régiót.
