Életmód
Szalonnatárolás az erődtemplom fali tornyában

A templom, ahová imádkozni és szalonnáért járnak az emberek

A hívők szerdánként bicskát és kosarat szorongatva indulnak az Isten házába.

Van egy falu a Székelyföld peremén, ahol az emberek a szalonnát a templomerődben tárolják. Ahogy mondják: Székelyderzs éléskamrája ez.

Az unitárius településnek mintegy 1800 lakosa van és megközelítőleg negyedórányi autóútra fekszik Székelyudvarhelytől.

Brassó és Hargita megye találkozásánál, közel a Szászföldhöz, a Székelyföld peremén többnyire ma is úgy élnek az emberek, mint őseik 500 évvel ezelőtt.

Az interneten sok információt találhatunk a faluról, de arról szinte semmit, hogy ezen a kis településen mennyire erős a hagyományőrzés.

Aki nem ér oda időben, egy hetet várnia kell

Székelyderzsben évszázados tradíciót őrizve a mai napig a templom bástyájában tartják a szalonnát. Minden hét szerdáján kora reggel a harangozó nyitja a kaput. A falu apraja-nagyja ekkor nem imakönyvet, hanem bicskát és kosarat szorongatva indul a templomba.

Székelyderzs, 2008. október 17.
Orbán Ilonka pácolt szalonnát csomagol, amit a bástyába visz. Az erdélyi Hargita megyei Székelyderzs XIV. században épült és a XVI. században öt bástyával és lõréses várfallal megerõsített temploma a világörökség részeként számontartott kiemelt mûemlék. A falu unitárius közössége az erõdítés eredeti funkcióját õrizve ma is a cinterem félereszes tároló helyeiben, hombárokban õrzi gabonáját, tárgyi ingóságai egy részét és a bástyákban a szalonnát. Szokás szerint a kulcsokat a harangozó õrzi és a hét szerdai napján engedi be a tulajdonosokat a tároló helyekbe.
MTI Fotó: Oláh Tibor
Fotó: MTI

Van, aki viszi a szegére akasztani, más pedig szel a sajátjából, ha éppen kell otthonra. Aki pedig nem ér oda szerdán reggel, annak egy hetet kell várnia, hogy újra szelhessen szalonnájából.

A helyiek úgy tartják: mindig kell szalonnának lennie a szegen, mert akkor mindenre jut erő és energia. Van mit adni az unokáknak, ha látogatóba mennek, de van mivel ízesíteni a töltött káposztát, vagy dúsítani a tojásrántottát.

Székelyderzs, 2008. október 17.
Az erdélyi Hargita megyei Székelyderzs XIV. században épült és a XVI. században öt bástyával és lõréses várfallal megerõsített temploma a világörökség részeként számontartott kiemelt mûemlék. A falu unitárius közössége az erõdítés eredeti funkcióját õrizve ma is a cinterem félereszes tároló helyeiben, hombárokban õrzi gabonáját, tárgyi ingóságai egy részét és a bástyákban a szalonnát. Szokás szerint a kulcsokat a harangozó õrzi és a hét szerdai napján engedi be a tulajdonosokat a tároló helyekbe.
MTI Fotó: Oláh Tibor
Fotó: MTI

Együtt él a faluval a történelem

Az UNESCO  világörökségi listáján is szereplő erődtemplomban a technikai fejlődés évezredében jól megfér egymás mellett a 800 éves építészeti emlék és a  több évszázados szalonnatárolási örökség. Ahogy a falubeliek jellemzik: Székelyderzsen a történelem együtt él a faluval.

A fallal övezett templomudvaron terményes hombárok – ottani szóhasználattal szuszékok – is találhatók: a falu gabonáját tartják a ládákban, melyre a családok neve van ráírva. Természetesen itt is tudja mindenki, melyik a sajátja.

Székelyderzs, 2008. október 17.
Terményes hombárok. Az erdélyi Hargita megyei Székelyderzs XIV. században épült és a XVI. században öt bástyával és lõréses várfallal megerõsített temploma a világörökség részeként számontartott kiemelt mûemlék. A falu unitárius közössége az erõdítés eredeti funkcióját õrizve ma is a cinterem félereszes tároló helyeiben, hombárokban õrzi gabonáját, tárgyi ingóságai egy részét és a bástyákban a szalonnát. Szokás szerint a kulcsokat a harangozó õrzi és a hét szerdai napján engedi be a tulajdonosokat a tároló helyekbe.
MTI Fotó: Oláh Tibor
Fotó: MTI

Film Székelyderzs éléskamrájáról

Fazakas Szabolcs – a Székelyföldi Legendárium alapítója – jó hat esztendeje „Székelyderzs éléskamrája” címmel készítette 42 perces dokumentumfilmjét, amely túl azon, hogy turistacsalogatónak is kiváló, egyben régi és ma is élő hagyományokat tár a nézők elé. A film több fesztiválon nyert díjat, és számos turisztikai kiállításra is elvitték, hogy ezzel is népszerűsítsék a Székelyföldet.

Az alkotó egy évig dolgozott a filmen. Forgatott télen, a disznóvágások idején, tavasszal, nyáron és ősszel is. Akik megszólaltak, mindannyian megemlítették, miért fontos számukra a szalonnatárolásnak ez a különleges módja. Akadt, aki azt hangoztatta, hogy az éléskamrának használt bástya a legideálisabb hely arra, hogy a levegő megfelelően átjárja a szögekre akasztott füstölt szalonnát.

A legfrissebb adatok szerint évente mintegy ötezer turista látogat Székelyderzsre. Közülük korábban többen megkérdezték: miből van a szalonna? Akadt, aki meg is kóstolta. Azóta zárják a bástyákat.

 

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.