Életmód

Vízkeresztkor kezdődik a tavaszvárás

Vízkereszt napja - január 6.- szép példája az egyes napokhoz kapcsolódó, különféle eredetű szokások és hitek összefonódásának, a hagyományőrzésnek.

A szokások szerint ilyenkor bontják le a karácsonyfát, teszik el a betlehemet. Régen a templomokba indulók ilyenkor nem mentek üres kézzel. Mindenki vitt magával egy korsót, vagy üveget (no nem a legnagyobbat), hogy megtölthesse a megszentelt vízzel és hazavihesse azt. Reggel ebbe a vízbe mártott ujjaikkal vetettek keresztet, így indult a nap. Sok helyen volt a háznál szenteltvíztartó, ez általános falusi szokásként élt.

A szentelt víznek fontos szerepe volt, és van a népi vallásosságban és nagy jelentősége a népi gyógyításban is.

Megelőzésképpen rögtön maguk is ittak a szentelt vízből. Meghintették vele az állatokat, de gyógyították vele a torokfájást és más betegségeket is.

Január 6-án kezdődött a házszentelés

A pap a kántorral és ministránsokkal végigjárta a falut, megáldotta a házakat és a bennük lakókat. A megszentelt krétával az ajtó fölé írta Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevének kezdőbetűjét, két oldalra pedig az évszám két-két számjegyét. Úgy gondolták, hogy ezzel megvédik a házat és a benne élőket a rossztól, gonosztól, rontástól és a betegségektől. E tevékenységért nem fizettek, hanem tojást, szalonnát, illetve bármit adtak, amit a tehetősségük megengedett.

Vízkereszt napjával zárul a karácsonyi ünnepkör és elkezdődik a télbúcsúztató-tavaszváró időszak, ami a húsvét előtti negyvennapos böjt kezdetéig, a hamvazószerdáig tartó farsang.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.