2011-ben szinte véletlenül, édesapja helyett ment el egy sajtkészítő tanfolyamra a homoródalmási Sándor Kálmán Huba, ám ma már ő az egyik legképzettebb és legismertebb székelyföldi sajtmester. A huszonéves fiatalember és családja a szarvasmarháknak nem csupán a tejét használja: ugyan kis mennyiségben, de
A gazdálkodó család jó példát mutat abban is, miként lehet igényesen felújítani egy 19. századi, hagyományos székely parasztházat és turisztikai céllal hasznosítani azt – írta a nolieg.ro.
A 28 éves fiatalember annak köszönheti a szakmáját, hogy az édesapja jelentkezett egy képzésre, ám nem tudott elmenni, így őt küldte el maga helyett. Ma főként érlelt tehénsajtokat készít, de ízesített, gyúrt, félkemény, penészes, kecske- és juhsajtok is kikerülnek műhelyéből.
Műhelyét fokozatosan fejlesztette a fiatal gazda. Nemrégiben készült el a látványműhely és az érlelő, korábban Huba a nagyszülei házában gyúrta a sajtokat.
A csűr előtt méretes tartályok, melyekbe a savó kerül. A sárgás levet megitatják a disznókkal, mint ahogy a tehenek trágyáját is többszörösen felhasználják. Nem csupán a földekre kerül az, hanem – egyelőre kísérletként – a trágyából nyert gázzal a konyhában főznek is.
Így is, úgy is kellene érlelni a trágyát, mielőtt a földre kiszórja az ember, és metán is szabadul fel belőle. Sokkal környezetkímélőbb, hogyha ezt így hasznosítjuk és elégetjük – mondta a lapnak a fiatal gazda.
A felújított ház emeletére falépcső vezet. Huba és párja, Flóra, ott lakik, ahová két éve még villával dobálták fel az állatok télire való szénáját. A huszonöt éves hölgy – aki a debreceni egyetem agrárszakán szerzett diplomát – Dévaványáról költözött párjához a székelyföldi faluba.
Önellátásra törekszünk – mondta a noileg-nek Flóra. – A kenyérsütéstől a zöldségtermesztésig, a lekvárfőzéstől az uborkaeltevésig mindent magunk csinálunk. Itt mindet lehet gyakorolni.
A panzióként szolgáló parasztház kapui is újak, régi fotók segítségével rekonstruálták olyanra, mint fénykorukban lehettek. A falusi turizmushoz kapcsolódóan a vendégek fogadásával és elszállásolásával egyelőre inkább Huba szülei foglalkoznak.
A Sándor család mindennapjai reményt adnak mindenkinek, hogy a letűntnek hitt életforma, az önfenntartó gazdálkodás újra megvalósítható és fenntartható. A fiatalok álma, hogy tehenészetükkel együtt kiköltözzenek egy közeli tanyára, valahová a homoródalmási dombok árnyékába.
A riport teljes terjedelmében itt olvasható.
Címlapfotó: Mihály László, noileg.ro