Életmód

Flóra és Huba hittel vallják: a jövő falun lakik

Sajtot készít, biogázt termel, turistákat fogad és önellátásra törekszik a fiatal pár.

2011-ben szinte véletlenül, édesapja helyett ment el egy sajtkészítő tanfolyamra a homoródalmási Sándor Kálmán Huba, ám ma már ő az egyik legképzettebb és legismertebb székelyföldi sajtmester. A huszonéves fiatalember és családja a szarvasmarháknak nem csupán a tejét használja: ugyan kis mennyiségben, de a trágyából nyert biogázt is hasznosítják a konyhai tűzhelyen.

Fotó: Mihály László, noileg.ro
Fotó: Mihály László, noileg.ro

A gazdálkodó család jó példát mutat abban is, miként lehet igényesen felújítani egy 19. századi, hagyományos székely parasztházat és turisztikai céllal hasznosítani azt – írta a nolieg.ro.

A 28 éves fiatalember annak köszönheti a szakmáját, hogy az édesapja jelentkezett egy képzésre, ám nem tudott elmenni, így őt küldte el maga helyett. Ma főként érlelt tehénsajtokat készít, de ízesített, gyúrt, félkemény, penészes, kecske- és juhsajtok is kikerülnek műhelyéből.

Fotó: Mihály László, noileg.ro
Fotó: Mihály László, noileg.ro

Parasztházuk udvara a háborítatlan hegyvidéki patakokban „termő” kövekkel van kirakva, s ahogyan Székelyföldön szokás, terebélyes diófa az udvar dísze és árnyékolója.

Műhelyét fokozatosan fejlesztette a fiatal gazda. Nemrégiben készült el a látványműhely és az érlelő, korábban Huba a nagyszülei házában gyúrta a sajtokat.

Fotó: Mihály László, noileg.ro
Fotó: Mihály László, noileg.ro

A csűr előtt méretes tartályok, melyekbe a savó kerül. A sárgás levet megitatják a disznókkal, mint ahogy a tehenek trágyáját is többszörösen felhasználják. Nem csupán a földekre kerül az, hanem – egyelőre kísérletként – a trágyából nyert gázzal a konyhában főznek is.

Így is, úgy is kellene érlelni a trágyát, mielőtt a földre kiszórja az ember, és metán is szabadul fel belőle. Sokkal környezetkímélőbb, hogyha ezt így hasznosítjuk és elégetjük – mondta a lapnak a fiatal gazda.

Fotó: Mihály László, noileg.ro
Fotó: Mihály László, noileg.ro

A felújított ház emeletére falépcső vezet. Huba és párja, Flóra, ott lakik, ahová két éve még villával dobálták fel az állatok télire való szénáját.  A huszonöt éves hölgy – aki a debreceni egyetem agrárszakán szerzett diplomát – Dévaványáról költözött párjához a székelyföldi faluba.

Önellátásra törekszünk – mondta a noileg-nek Flóra. – A kenyérsütéstől a zöldségtermesztésig, a lekvárfőzéstől az uborkaeltevésig mindent magunk csinálunk. Itt mindet lehet gyakorolni.

A panzióként szolgáló parasztház kapui is újak, régi fotók segítségével rekonstruálták olyanra, mint fénykorukban lehettek. A falusi turizmushoz kapcsolódóan a vendégek fogadásával és elszállásolásával egyelőre inkább Huba szülei foglalkoznak.

A vendégház csalogatója

Voltam és leszek – mondhatná a ház -, mert születtem én székely lélek gondolatából, és megújultam én ugyanezen lélekből. Felfrissültem és megerősödtem alapjaimban és tartom magam hűen külsőmben és belsőmben, hogy láthassa az erre utazó, e nép akaraterejét és jellemét testet öltve is. Ki engem választ erdélyi utazásain, adok neki hűs szállást nyáron, télen meg meleget, barátságos családot vendégfogadónak és ízes sajtokat, melyet Sándor Kálmán Huba sajtmester készít e házhoz tartozó családi gazdaság sajtműhelyében. Mint az évben a hónapok száma, annyi lélek nyugodhat pihenőre egyszerre bennem, miközben autójuk is biztonságban tartózkodhat az udvar ölelésében, a diófa árnyékában. Várlak szeretettel, hogy felfedezd e tájat, e világot melyben én újból szilárd alapokra helyezkedhettem – írják bemutatkozásukban.

Fotó: videki-elmenyek.hu
Fotó: videki-elmenyek.hu
Fotó: videki-elmenyek.hu
Fotó: videki-elmenyek.hu
Fotó: videki-elmenyek.hu
Fotó: videki-elmenyek.hu

A Sándor család mindennapjai reményt adnak mindenkinek, hogy a letűntnek hitt életforma, az önfenntartó gazdálkodás újra megvalósítható és fenntartható. A fiatalok álma, hogy tehenészetükkel együtt kiköltözzenek egy közeli tanyára, valahová a homoródalmási dombok árnyékába.

Mert Flóra és Huba hittel vallják: a jövő falun lakik.

A riport teljes terjedelmében itt olvasható.

Címlapfotó: Mihály László, noileg.ro

Olvasói sztorik