A húsvéti ünnepeket megelőző nagyhét legfontosabb napjai a kereszténységben a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat, azaz a szent három nap.
Csupán háromszor lehet étkezni, egyszer jóllakni. Hús fogyasztása tilos. A böjt alól természetesen felmentést kapnak a gyerekek, a betegek, a terhesek és a fizikai munkát végzők – akik nem tudnák étel nélkül ellátni a feladatukat. A hívők ezen a napon próbálnak minél nagyobb csendet tartani, befelé fordulni. Például nem hallgatnak zenét, rádiót, nem néznek tévét.
Oltárfosztás és passió
A templomokban a liturgia része az oltárfosztás. Az oltárokat letakarják, díszeiktől megfosztják, a harangok ezen a napon is némák. Nagypénteken a passiójátékok világszerte ismert szokások. Rómában a Pápa közreműködésével elevenítik fel a keresztút stációit.
Vízzel a betegségek ellen
A néphagyományban ezen a napon „holló mossa a fiát” – azaz napfelkelte előtt, de legalább is kora reggel friss kútvízzel vagy patakvízzel kellett mosakodni, hogy védjen a betegségek ellen. A lányok a kútnál mosakodtak, hogy ne legyenek szeplősek. Ezen a napon már „nagy munkát” – takarítás, mosás – nem végeztek.
A hajnali vizet aranyvíznek nevezték. Az állatokat is kihajtották a patakhoz itatni, lefürösztötték őket, hogy ne legyenek betegek. Szokásban volt a határjárás, határkerülés is. Ilyenkor a férfiak a templom előtt gyülekeztek, csoportosan mentek a határba, ahol kerepléssel űzték el az ártó erőket a földekről.
