Ha Orbán nevet, a szőlő sír

Május 25-e Orbán napja, melyet a néphagyomány a fagyosszentek közé sorol.

Szent Orbán 7 évig volt pápa, majd a III. századi szokásoknak megfelelően vértanúhalált szenvedett. Középkori hagyomány szerint pápaként ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. Részben ezért választották a szőlőművesek, kádárok és kocsmárosok patrónusuknak.

Orbán szegedi legendája

Szegeden úgy tartják, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba. Egy történet szerint, amikor a kalendáriumot csinálták és a szenteket belerakták, Orbán a kocsmában mulatott. Későn ment haza. Kérdezte, hogy az ő neve ugyan hova került. Amikor megtudta, bánta, hogy nem tették a tél közepére, akkor bele tudta volna fagyasztani a borjút a tehénbe, az asszonyba pedig a gyereket.

Ha ezen a napon lehűl a levegő és a vizek befagynak, akkor a szőlőt igen súlyos kár éri. Mivel az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és ezen a napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termést várták tőle. Ha Orbán napján fagy van, akkor ősszel a vincellérek nem szüretelnek – így a népi megfigyelés. Ha az időjárás a könyörgések ellenére rossz volt, a szegény szent megszégyenítése nem maradt el – ezzel is hatni próbáltak rá meg az időjárásra.

A termésre is próbáltak következtetni a nap időjárásából

„Ha Orbán napja szép, akkor bő lesz az esztendő.” Azt is tarják, hogy „Ha Orbán nevet, a szőlő sír “, illetve „Savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő.”

A földművelő munkában a fagyosszentek elmúltát megvárták, és csak utána ültették el az uborkát, babot, paradicsomot, tehát a hideget nem tűrő növényeket.

Forrás: netfolk.blog.hu – Tánczos Erzsébet írása