Kisasszony-napkor búcsúznak a fecskék és kezdődik a dióverés

Szeptember 8. Szűz Mária születésének napja, melyhez több népszokás és néphiedelem tartozik. A 11. század óta tartják számon.
Kapcsolódó cikkek

Kisasszony napja volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje. Ilyenkor kezdték a dióverést.

Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz. Bugyborékos vagy ritkaszemű eső csapadékos őszt jósol.

Régen úgy vélték, hogy Kisasszony-napkor rózsát hány a nap. A Középső-Ipoly menti községekben az asszonyok felmentek a közeli dombra a felkelő napot nézni, abban a hitben, hogy meglátják benne Máriát és a nap körüli rózsákat.

Vetés kezdetét is jelentette a nap. Pereszlényben ez hagyományosan úgy történt, hogy a gazda megszentelte a vetőmagot. Tiszta ruhába öltözött, s menet közben senkihez sem szólt. Vetés közben tilos volt káromkodni. Miután végzett, magasra dobta a zsákot, hogy akkorára nőjön a gabona.

A Mura-vidéken Kisasszony-napkor az elvetendő búzát ponyvában kiteszik a harmatra, hogy meg ne dohosodjon. Ha ezt a vetőmag közé keverik, megmentik az üszkösödéstől.

Pereszlényben úgy vélték, hogy Kisasszonynapkor búcsúznak a fecskék, de még nem indulnak útnak.