Életmód

Lóhátra és szekérre ültek a kéregető farsangolók Ürmösön

A farsangi felvonulás hagyománya az 1900-as évek elejére nyúlik vissza.

Erdélyben, a Brassó megyei Ürmösön több mint egy évszázada a falu egyik legjelentősebb ünnepe a farsangi felvonulás. Egykoron tojást, szalonnát, kolbászt kaptak a résztvevők, akik mindent beraktak egy nagy lábasba, s hatalmas tojásrántottát készítettek belőle. Ettek, ittak, majd utána mentek a bálba.

Farsangi felvonulás az erdélyi Ürmösön

Ürmös jelenleg 2000 lakost számlál: valamikor többségében magyar ajkúak lakta település volt, ma azonban sok a román és a vegyes család. A romák a lakosság felét teszik ki. Ők egymás között cigányul beszélnek, a helyi iskolában a cigány nyelvet is tanulják a gyermekek. Jelenleg 700–800 közötti a magyarok száma, a többi lakos román.

farsang9

A múlt hét végi farsangon székely női és férfi népviseletbe öltözött fiatal férfiak vonultak át a falun feldíszített lovakon, élükön kéregetőkkel – az úgynevezett „batyukásokkal” – és rezesbandával, a náddal borított kóborszekér, az úgynevezett „bolond szekér” és a kísérők előtt.

farsang8

A társaság a falu összes utcáját végigjárta: több kapunál megpihentek, ahol köményes pálinkát, fánkot és kürtőskalácsot kínáltak nekik.

Ürmös, 2017. február 5. Farsangi felvonulás résztvevõi Erdélyben, a Brassó megyei Ürmösön (Ormenis) 2017. február 4-én. A farsangon székely nõi és férfi népviseletbe öltözött fiatal férfiak vonulnak feldíszített lovakon, élükön kéregetõkkel az úgynevezett „batyukásokkal” és rezesbandával a náddal borított kóborszekér, az úgynevezett „bolond szekér” és a kísérõk elõtt. A társaság a falu összes utcáját végigjárja, de több kapunál is megállnak, ahol köményes pálinkát, fánkot és kürtõskalácsot kínálnak nekik. MTI Fotó: Kátai Edit
Fotók: MTI – Kátai Edit
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!