Életmód

Leáldozóban a falusi gazdálkodás a Felvidéken

Sok parlagon hagyott kertet lep el a gyom.

Az elmúlt évtizedekben átalakult a falusi élet Szlovákiában. A falvakban a korábbi állatállománynak és növénytermesztésnek már nyoma sincsen, noha a második világháború után természetes volt, hogy a községekben élők munka mellett állatot tenyésztettek és kertészkedtek – írta a felvidek.ma portál.

Fotó: Gyurkó Péter
Fotó: Gyurkó Péter

A kilencvenes években indult változásnak a helyzet. A szövetkezetek felbomlásával, az üzletláncok megjelenésével, a gazdasági és szociális helyzet átalakulásával a legtöbb háztartásban már nincsen házi tojás és csibe.

A második világháború, illetve a szövetkezetek létrejötte után, amikor a tagokat terményben fizették ki, gyakori volt, hogy egy-egy család négy disznót is felnevelt egy évben. Ezzel a városokba költözött családtagokat is segíteni tudták. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott: a falusiak a városiakat utánozzák – írja a Pravda napilap.

Ma már mindent meg lehet venni a boltokban, bár az üzletek nagy részében sok a külföldről behozott, időnként kétes eredetű és minőségű áru. Amikor áruhiány volt, sokkal többen tartottak otthon állatot a jobb élet reményében. A kertek zöme ma parlagon hever, állatokat nem tartanak, legfeljebb a kutyákat sétáltatják a közterületeken a falvak lakói is.

csirke1
Fotó: Wikimedia Commons

Egyre  kevesebb háztartásban nevelnek állatokat, mert nem éri meg: drága a gabona, az állatorvos is sokba kerül. Néhány idős falusi ember – talán nosztalgiából – tart néhány tyúkot, esetleg disznót. A fiatal generációk tagjainak nincs kedvük állatokkal foglalkozni és a kertben dolgozni.

Ritka kivétel természetesen akad. Az Ipolyságon élő fiatalember, Fógi gazda példája ezt bizonyítja.

A Pravda Stanislav Buchta szociológusra hivatkozva írta:

2014-ben kilencezer tonna baromfit neveltek Szlovákiában a háztartásokban, ez a 12 százaléka volt az összes Szlovákiában tenyésztett csirkének. Az összes tenyésztett kacsa 0,8, a liba 0,1 százalékát tartották a családokban. Sertésből is kevesebbet neveltek a háztájiban, összesen 10 681 tonna disznóhúst termeltek ki a falusiak saját használatra.

Fotó: Wikimedia Commons
Fotó: Wikimedia Commons

A szociológus véleménye szerint megnőtt a kereslet a hazai termények iránt, de ez még mindig nem elég ösztönző arra, hogy a családok visszatérjenek a hagyományos háztáji gazdálkodáshoz. Buchta úgy véli, a családi gazdaságok kora nem tér vissza, de valószínűleg a kisebb gazdaságok, vagy a magánszemélyek által jegyzett farmok kielégíthetik a vásárlók igényeit.

Címfotó: Gyurkó Péter

Nagyjából 90 kilogrammos, ellipszis alakú, tud döntéseket hozni és alkalmas nyersanyagok, fémek kutatására, és földalatti bányák feltérképezésére is, mindezt víz alatti környezetben.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.