Életmód

Leáldozóban a falusi gazdálkodás a Felvidéken

Sok parlagon hagyott kertet lep el a gyom.
Korábban a témában:

Az elmúlt évtizedekben átalakult a falusi élet Szlovákiában. A falvakban a korábbi állatállománynak és növénytermesztésnek már nyoma sincsen, noha a második világháború után természetes volt, hogy a községekben élők munka mellett állatot tenyésztettek és kertészkedtek – írta a felvidek.ma portál.

Fotó: Gyurkó Péter
Fotó: Gyurkó Péter

A kilencvenes években indult változásnak a helyzet. A szövetkezetek felbomlásával, az üzletláncok megjelenésével, a gazdasági és szociális helyzet átalakulásával a legtöbb háztartásban már nincsen házi tojás és csibe.

A második világháború, illetve a szövetkezetek létrejötte után, amikor a tagokat terményben fizették ki, gyakori volt, hogy egy-egy család négy disznót is felnevelt egy évben. Ezzel a városokba költözött családtagokat is segíteni tudták. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott: a falusiak a városiakat utánozzák – írja a Pravda napilap.

Ma már mindent meg lehet venni a boltokban, bár az üzletek nagy részében sok a külföldről behozott, időnként kétes eredetű és minőségű áru. Amikor áruhiány volt, sokkal többen tartottak otthon állatot a jobb élet reményében. A kertek zöme ma parlagon hever, állatokat nem tartanak, legfeljebb a kutyákat sétáltatják a közterületeken a falvak lakói is.

csirke1
Fotó: Wikimedia Commons

Egyre  kevesebb háztartásban nevelnek állatokat, mert nem éri meg: drága a gabona, az állatorvos is sokba kerül. Néhány idős falusi ember – talán nosztalgiából – tart néhány tyúkot, esetleg disznót. A fiatal generációk tagjainak nincs kedvük állatokkal foglalkozni és a kertben dolgozni.

Ritka kivétel természetesen akad. Az Ipolyságon élő fiatalember, Fógi gazda példája ezt bizonyítja.

A Pravda Stanislav Buchta szociológusra hivatkozva írta:

2014-ben kilencezer tonna baromfit neveltek Szlovákiában a háztartásokban, ez a 12 százaléka volt az összes Szlovákiában tenyésztett csirkének. Az összes tenyésztett kacsa 0,8, a liba 0,1 százalékát tartották a családokban. Sertésből is kevesebbet neveltek a háztájiban, összesen 10 681 tonna disznóhúst termeltek ki a falusiak saját használatra.

Fotó: Wikimedia Commons
Fotó: Wikimedia Commons

A szociológus véleménye szerint megnőtt a kereslet a hazai termények iránt, de ez még mindig nem elég ösztönző arra, hogy a családok visszatérjenek a hagyományos háztáji gazdálkodáshoz. Buchta úgy véli, a családi gazdaságok kora nem tér vissza, de valószínűleg a kisebb gazdaságok, vagy a magánszemélyek által jegyzett farmok kielégíthetik a vásárlók igényeit.

Címfotó: Gyurkó Péter

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.