Életmód
Mezõkövesd, 2016. március 24.
Matyó népviseletbe öltözött legények lányokat locsolnak Mezõkövesden, a Hadas városrészben 2016. március 24-én.
MTI Fotó: Vajda János

Vidéken még őrzik a húsvéti locsolkodás hagyományait

Sokszínű Vidék
Sokszínű Vidék

2017. 04. 16. 17:09

Régen friss kútvízzel öntötték le a leányokat.
Korábban a témában:

A magyar hagyományok között a húsvéti locsolkodásban benne van az ősi óvó, védő, rontáselhárító, termékenységvarázsló, szakrális megtisztító szerep.

Valamikor vízbevető, öntöző hétfőnek, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára. Nem véletlenül, mert ha önként nem, akkor erőnek erejével hurcolták a lányokat a patakhoz vagy kúthoz, ahol vödörnyi vizet zúdítottak rájuk – olvasható a Netfolk blogon.

Csíkszentimre, 2016. március 28.
Népviseletbe öltözött helyi fiatalok locsolnak meg egy vödör vízzel egy lányt az erdélyi Csíkszentkirályon 2016. március 28-án.
MTI Fotó: Veres Nándor
Népviseletbe öltözött helyi fiatalok locsolnak meg egy vödör vízzel egy lányt az erdélyi Csíkszentkirályon – Fotó: MTI/Veres Nándor

Pozsony Ferenc néprajzkutató szerint ezt írta:

A legtöbb székelyföldi faluban a második világháborúig, sőt helyenként az 1962-es erőszakos kollektivizálásig kútból merített vízzel locsolkodtak a fiatalok. Lényeges volt, hogy frissen merített vízzel locsolkodtak. … A 20. század közepéig a házak kapuit nem zárták, a legények bátran beléphettek. A ház előtt köszöntővel hívták fel a figyelmet az érkezésre, majd kihívták a leányt az udvarra és kútból merített vízzel alaposan meglocsolták.

Az Ipoly mentén húsvét vasárnap este a legények csapatokban jártak, s tojást szedtek a lányos házaktól. Másnap reggel szalonnás tojásrántottát készítettek és együtt elfogyasztották. A tojáshéjakat a legnépszerűtlenebb lány ablaka alá szórták, ezután elindultak csapatban locsolni.

Nyíregyháza, 2016. március 28.
A húsvéti locsolkodás hagyományait elevenítik fel a Nyírség Táncegyüttes tagjai a nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban 2016. március 28-án.
MTI Fotó: Balázs Attila
A húsvéti locsolkodás hagyományait elevenítik fel a Nyírség Táncegyüttes tagjai a nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban – Fotó: MTI/Balázs Attila

Antalné Tankó Mária: Gyimes-völgyi írott tojások című könyvében olvashatjuk:

Húsvétkor az öntözésnek is volt egy sorrendje. A fiúk legelőször édesanyjukat, leánytestvérüket locsolták meg, azután meglocsolták a keresztanyákat, nagyszülőket, szomszéd lányokat és végül, de nem utolsó sorban a szeretőjüket.

Az is a hagyományok közé tartozik, hogy régen csak azt a lányt lehetett meglocsolni, aki eladósorba került. Az a fiatal lány, akit senki sem locsolt meg, „elhervadt”, aki bőrig ázott, igencsak kívánatos feleségjelöltnek számított.

Napjainkban a falvakra jellemző a locsolkodási tradíciók tisztelete

Az ifjú legények, gyermekek locsolkodása vízzel, kölnivel, rövid versikék kíséretében, adománykérés céljából újabb keletű népszokás.  A húsvéti locsolás módjának több változata van a vödörrel való öntözéstől a vízipuskán át a szagos vízig.

Hollókõ, 2016. március 27.
Népviseletbe öltözött fiatalok locsolkodnak Hollókõ ófalujában 2016. március 27-én.
MTI Fotó: Komka Péter
Népviseletbe öltözött fiatalok locsolkodnak Hollókő ófalujában – Fotó: MTI/Komka Péter

A locsolkodást ma elsősorban fesztiválokon, hagyományőrző rendezvényeken elevenítik fel, melyek közül kiemelkedik a hollókői és a matyó – mezőkövesdi – húsvét.

Kiemelt kép: Matyó népviseletbe öltözött legények lányokat locsolnak Mezőkövesden – Fotó: MTI/Vajda János

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.