Vidéken még őrzik a húsvéti locsolkodás hagyományait

A magyar hagyományok között a húsvéti locsolkodásban benne van az ősi óvó, védő, rontáselhárító, termékenységvarázsló, szakrális megtisztító szerep.

Valamikor vízbevető, öntöző hétfőnek, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára. Nem véletlenül, mert ha önként nem, akkor erőnek erejével hurcolták a lányokat a patakhoz vagy kúthoz, ahol vödörnyi vizet zúdítottak rájuk – olvasható a Netfolk blogon.

Pozsony Ferenc néprajzkutató szerint ezt írta:

A legtöbb székelyföldi faluban a második világháborúig, sőt helyenként az 1962-es erőszakos kollektivizálásig kútból merített vízzel locsolkodtak a fiatalok. Lényeges volt, hogy frissen merített vízzel locsolkodtak. … A 20. század közepéig a házak kapuit nem zárták, a legények bátran beléphettek. A ház előtt köszöntővel hívták fel a figyelmet az érkezésre, majd kihívták a leányt az udvarra és kútból merített vízzel alaposan meglocsolták.

Az Ipoly mentén húsvét vasárnap este a legények csapatokban jártak, s tojást szedtek a lányos házaktól. Másnap reggel szalonnás tojásrántottát készítettek és együtt elfogyasztották. A tojáshéjakat a legnépszerűtlenebb lány ablaka alá szórták, ezután elindultak csapatban locsolni.

Antalné Tankó Mária: Gyimes-völgyi írott tojások című könyvében olvashatjuk:

Húsvétkor az öntözésnek is volt egy sorrendje. A fiúk legelőször édesanyjukat, leánytestvérüket locsolták meg, azután meglocsolták a keresztanyákat, nagyszülőket, szomszéd lányokat és végül, de nem utolsó sorban a szeretőjüket.

Az is a hagyományok közé tartozik, hogy régen csak azt a lányt lehetett meglocsolni, aki eladósorba került. Az a fiatal lány, akit senki sem locsolt meg, „elhervadt”, aki bőrig ázott, igencsak kívánatos feleségjelöltnek számított.

Napjainkban a falvakra jellemző a locsolkodási tradíciók tisztelete

Az ifjú legények, gyermekek locsolkodása vízzel, kölnivel, rövid versikék kíséretében, adománykérés céljából újabb keletű népszokás.  A húsvéti locsolás módjának több változata van a vödörrel való öntözéstől a vízipuskán át a szagos vízig.

A locsolkodást ma elsősorban fesztiválokon, hagyományőrző rendezvényeken elevenítik fel, melyek közül kiemelkedik a hollókői és a matyó – mezőkövesdi – húsvét.

Kiemelt kép: Matyó népviseletbe öltözött legények lányokat locsolnak Mezőkövesden – Fotó: MTI/Vajda János