Életmód

Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?

Korábban a témában:

A Föld napját először 1970-ben az Amerikai Egyesült Államokban ünnepelték. A jeles nap életre hívója Denis Hayes egyetemista volt, aki 1970. április 22-én mozgalmat indított a Föld védelmében és megalapította az Earth Day Network-ot, azaz Föld Napja Hálózatot. A mozgalom jelmondata:

„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”

Hayes kezdeményezésével az elmúlt 46 évben nem kevesebbet ért el, minthogy világszerte több mint 190 országban, több ezer szervezet vesz részt a Föld napja mozgalom programjainak lebonyolításában.

Magyarország 1990-ben csatlakozott a mozgalomhoz. Az eltelt 26 évben hazánkban is évről évre egyre többen érzik úgy, hogy legalább megpróbálják – és legalább a Föld napján, április 22-én tesznek valamit a környezetért.

 Elgondolkodtató tények

  • Bolygónk népessége ma már több mint kétszerese az 1960-as értéknek: akkor még csak 3 milliárdan éltünk a Földön, ma pedig átléptük a 7,4 milliárdot.  
  • Minden évben több mint 15 milliárd fával csökken a Föld erdőállománya az erdőirtás, a földhasználat megváltozása, a városiasodás és a helytelen erdőgazdálkodás miatt.
  • A világon a legnagyobb vízfelhasználó az agrárgazdaság, amely az összes felhasználás 70%-át igényli. Naponta 4 liter vizet fogyasztunk el ital vagy étel formájában, de az ételeink megtermeléséhez napi 2000 liter vízre van szükségünk. Ez ötszázszoros szorzó.

Mintegy 800 millió ember nélkülözi az egészséges és elegendő ivóvizet, és becslések szerint számuk 1,8 milliárdra nő 2025-ig.

  • A faji sokféleséget jelzi, hogy ma  1,6 millió leírt fajt tart nyilván a tudomány. A jelenlegi becslések szerint körülbelül 14 millió faj élhet a Földön, vagyis valószínű, hogy az összes faj 90%-a ismeretlen a tudomány számára. Az emberi tevékenységek hatására ezeknek a fajoknak a nagy része úgy halhat ki, hogy meg sem ismertük őket.
  • Becslések szerint mintegy 20 percenként hal ki egy faj, egyes vélemények szerint már eddig 500 ezer és 1 millió között lehet az emberiség által kipusztított fajok száma.

Egyes szakemberek szerint a biodiverzitás jelenlegi pusztulása a földtörténet során eddig soha nem tapasztalt, katasztrofális ütemben folyik.

  • Bolygónkon minden nyolcadik madárfajt kihalás fenyeget és az emlősök helyzete még rosszabb, a közeljövőben minden negyedik emlősfaj kihalhat. Ilyen ütemű fajpusztulás a dinoszauruszok óta nem történt.
  • Az Északi- és Déli-sark jégtakarójának olvadása 100 év alatt akár 58 centiméterrel növelheti meg a tengerszintet. Becslések szerint a század közepére 200 millió embernek kerül veszélybe az otthona a tengerek vízszintjének emelkedése, az áradások és az egyre intenzívebb aszályok miatt.

A világ hústermelése közel kétszer annyival nőtt az elmúlt 50 évben, mint a Föld népessége.

  • Ha a jelenlegi trend folytatódik, 2050-re a világ haszonállat-állománya meghaladhatja a 100 milliárdot – ez több mint tízszerese az akkorra várt emberi populációnak.
  • A világ üvegházgáz-kibocsátásának közel 18%-áért az állattartás felelős a FAO szerint.
  • A világszerte megtermelt élelmiszer harmada, 1,3 milliárd tonna egyenesen a szemétbe vándorol, miközben egymilliárd ember éhezik.
  • Egy hamburger kihajítása annyi, mintha 90 percig folyatnánk feleslegesen a csapból a vizet.
  • Évente 6,4 megatonnányi szén-dioxid keletkezik csak az okostelefonok töltésére használt villamos energia előállításánál.

Évente 41,8 millió tonna, többségében súlyosan szennyező e-hulladék keletkezik világszerte.

  • A hazai háztartások ökolábnyomának 42%-áért élelemfogyasztásunk felelős – beleértve élelmünk előállításának, szállításának, vízigényének lábnyomát is. Például egy csészényi kávé termelése, feldolgozása, szállítása 140 liter vizet igényel, mire asztalunkra kerül. Vagyis egyetlen csésze kávéval egy fürdőkádnyi vizet hörpintünk föl!

    Vásárlási döntéseink befolyásolják ökológiai lábnyomunkat, hogy mennyi területet veszünk igénybe a tápanyag megtermeléséhez, vagy mennyi szén-dioxidot bocsátunk ki. A vörös húsok karbonlábnyoma 22,1; a csirke, tojás 5,9; a sajt/tej 4,1; a zöldség 1,7 kgCO2/kg.  Egységnyi húshoz hatszor több terület kell, mint búzához. Egységnyi marhahúshoz kétszer több, mint sertéshez.

Mit tehetünk?

Mielőtt nagy dolgokban kezdenénk gondolkodni, kezdjük kicsiben. Kis változtatásokkal is fenntarthatóbbá tehetjük a körülöttünk lévő világot.

  • Fogyassz tudatosan! Csak annyit vásárolj, amennyit tényleg elfogyasztasz!
  • Vásárolj helyi termelőtől!
  • Minél kevesebb előrecsomagoltat vásárolj!
  • Válts biciklire, gyalogszerre, vagy tömegközlekedésre! 
  • Tarts heti 1-2 húsmentes napot!
  • Mellőzd a nejlonzacskót!
  • Megunt dolgaidat ajánld föl másoknak, például segélyszervezeteknek!
  • Válaszd a csapvizet a palackozott italok helyett!
  •  Gyűjtsd szelektíven a hulladékot!
  • Ne égess, inkább komposztálj!
  • Ültess minél több fát, virágot, kerti zöldséget!

Ha megfogadod, hogy fát ültetsz, biztonságosabb terméket vásárolsz vagy újrahasznosítasz a Föld napján, akkor máris sokat tettél bolygónk jövőjéért.

Forrás/fna.hu, mtvsz.blog

Fotók: pixabay.com

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.