Sokáig úgy hitték, hogy a sarki csér körülbelül 35 ezer kilométert tesz meg Grönlandtól az Antarktiszig, ám néhány évvel ezelőtt kiderült, hogy ennél sokkal nagyobb távolságot repül ez a kismadár.
Számos madárra apró adóvevőket, úgynevezett geolokátorokat helyeztek. Ezek a pehelysúlyú, fantasztikus műszerek feltárták, hogy néhány csér átlagosan 80-90 ezer kilométert repül az oda-vissza útja során. Emiatt a legtöbbet vándorló élőlény a világon. Valóságos rekorderek! Az egyik kis csér 96 000 kilométeres utat hozott össze.
Bárhonnan vág neki az útnak a sarki csér, mindig „kerülő úton”, cikkcakkban halad. Az Atlanti-óceánon megtett útvonaluk pályája S alakú. Állítólag azért, mert a madarak követik az uralkodó széljárások irányát.
A csérek körülbelül 30 éves életidejébe valószínűleg több, mint 2,4 millió kilométeres utazás fér.
Ez nagyjából annyi, mintha háromszor vagy négyszer tennék meg az oda-vissza utat a földtől a holdig.
Elképesztő teljesítményt tudhat magának ez a 110 gramm körüli kismadár! Az is érdekes, hogy mivel a sarki csér a föld mindkét sarkvidékén nyaral, „többször látja a napot, mint bármelyik másik teremtmény”.
Valójában senki nem tudja, hogy a sarki csér alapvetően miért vállalkozik ilyen hosszú útra a két poláris terület között. A kutatók szerint a hasukat követik, lévén, hogy a két sarkvidéki terület vizei időszakosan táplálékban rendkívül gazdagok.
Forrás: Life on Earth/A Natural History.
Kiemelt fotó: pixabay.com
