A népnyelv a december 21-én névünnepét jegyző apostolt „hitetlen” Tamásnak nevezi.
Nem volt jelen, amikor a feltámadt Jézus megjelent a tanítványoknak. Amikor beszámoltak Tamásnak róla, ő azt mondta, csak akkor hiszi el a történteket, ha saját szemével és kezével bizonyítékot talál. Jézus újra megjelent a tanítványoknak, ekkor Tamás is ott volt.
A Mester felszólította, hogy nyúljon ujjaival a sebeibe, s Tamás úgy is tett. A tapasztalat hatására visszatért a hite. Tamás tapasztalata által akart meggyőződni Jézus feltámadásáról, innen ered a szólás:
Szent Tamás szolgája vagyok, azaz akkor hiszem, ha látom. Ha valaki tamáskodik, akkor nem hisz el valamit.
A Gergely-féle naptárreform óta Tamás napra esik a „legsötétebb nap”, a téli napfordulat csillagászati időpontja.
Disznóvágással kapcsolatos hiedelmek
A hihetetlen Tamás napján ágott disznó hája, a „tamásháj”. Ez állítólag nem avasodik meg, ezért aztán gyógyításra igen alkalmas: kelések, sebek, egyéb bőrbajok kezelésére használták. A disznó sózott vérével a köszvényt kezelték. Tömjénnel, szenteltvízzel, vagy hagymával vegyítve is használták.
Sokan mézet szenteltettek Tamás napján, mivel az egész évben megfelel baromfibetegségek gyógyítására.
Göcsejben úgy tartották, aki ezen a napon disznót vág, annak minden évben valamilyen háziállatot kell vágnia ezen a napon, mert különben a jószágok közül elhullik valamelyik.
Időjárásjóslás
Úgy tartották, ha nagy a disznó mája, hideg, csikorgós lesz a Karácsony.
Jósoltak az ekkor leesett hóból is, mert
ha Tamás reggelére beborította a tájat, boldog és békés karácsonyt ígért.
Férjjóslás
A férjre vágyó lányoknak Tamás előestéjén kívánatos volt az udvaron a vállukkal rázni a kaput, mert ha ilyenkor kutyaugatást hallottak, akkor kérőre számíthattak, mi több, az ugatás irányából várhatták életük párját.
Ha pedig elalvás előtt férfi alsóneműt rejtettek a párnájuk alá, még a jövendőbelijük személyét is megálmodhatták.
Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás
