Tenyérből is jósol a soltvadkerti kártyavető

Felmenői hagyományát követi.
Korábban a témában:

A Soltvadkerten élő Sztojka „Kalapos” Zoltán – a helyieknek egyszerűen Kalapos Zoli – kártyavető apai dédnagyanyja és nagyanyja hagyományát követve végzi a kártyavetést, tenyérjóslást. Zoltán szerint legrégebbi ősei már 1601-től foglalkoztak jóslással.

Egy kis történelem

Az okkultista hagyományok nagy szerepet tulajdonítanak a cigányságnak a kártyavetés és a jövendőmondás terén. Kétségtelen, hogy a – városi folklór kategóriájába tartozó – kártyavetés művelői elsősorban a cigány asszonyok voltak. A cigányok eleinte tenyérből jósoltak, a kártyajóslás szélesebb körben akkor terjedt el, amikor a nyomdai előállítás kapcsán a kártyák már megfizethető árúak voltak. Kártyajóslásra a cigányok elsősorban a játékra is alkalmas francia, latin és német színjelzős kártyákat használták, a jóskártyák közül pedig Közép-Európában a cigánykártyát – olvasható a Wikipédián.

A 43 éves cigány férfi otthonában berendezett oltárszoba a jóslások helyszíne. A házi szentélybenl az MTI fotóriportere 2017. január 31-én készített fotósorozatot.

Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Kiemelt kép: MTI/Ujvári Sándor

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.