A Bálint-napi szokások eredete bizonytalan: lehetséges, hogy az egyház egy pogány ünnep közelébe egy fontos keresztény napot illesztett, így „ keresztelve meg” az ősi ünnepet.. A római tavaszkezdet a rossz kiűzésének, a tél végének megünneplése volt, mely mára egybeesik a Bálint (Valentin) nappal.
Ki volt Szent Bálint?
A Bálint nap névadóját homály fedi, mert lehetetlen azonosítani azt a személyt, akihez a hagyományok kötődnek. A keresztényüldözések idején három Bálintból is vértanú vált.
Ő német püspök volt, aki a nyavalyatörősök segítője lett. A nyavalyatörés különben az epilepszia megnevezése volt, s szívesen viseltek a nyakukban úgynevezett bálintkeresztet, vagy frászkeresztet az érintettek, a betegség elriasztására. Talán ez az oka, hogy a Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IEB) Bálint napon tartja az epilepsziával élők világnapját.
Bálint napi időjóslás
Magyar népi hiedelmek is kapcsolódnak e naphoz. Ha Bálint napon hideg és száraz az idő, akkor bőséges termés várható, s ha a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó időre lehet számítani. Ez a nap a tavasz közeledtét jelzi. Ezért is mondták, hogy ha ekkor a vadgalambok visszatérnek, akkor közel a tavasz. Ekkor választanak párt a verebek – tartották régen.
Terményvarázslás
Bálint napján szokás volt a madarakat etetni, meg a tyúkokat is ekkor ültettek, hogy sok legyen az aprójószág. Gyümölcsfa csemetéket is ültették, a fákra pedig termékenységvarázsló céllal perecet, aprósüteményeket aggattak. Napkelte előtt termésbővítő szertartásként a szőlőtermesztők megkerülték a szőlőt, és megmetszették a föld négy sarkán a tőkéket. “Csíkot söpörtek”, vagyis utat vágtak az udvaron, s a sávba gabonaszemet, aszalt gyümölcsöt szórnak ki a vadmadaraknak, de ez csak egy napig tartott. A Balaton-felvidéken Bálint napkor hajnalban a gazdák megkerülték a birtokot, hogy a madarakat távol tartsák a szőlőtől, és ugyanezzel a szándékkal metszették meg a szőlő négy sarkán a tőkéket.
Házasodási szándék a lányoknál
A naphoz kapcsolódó babonák legtöbbje fiatal lányoknak házasodási szándékához kapcsolódott. Ezen az estén ugyanezek a fiatal lányok babérleveleket szúrtak párnájukba, négyet a párna négy sarkába, egyet pedig a közepébe. E praktika segítségével megálmodták, hogy ki lesz a párjuk, vagy mátkájuk. Az igazán elszántak semmitől sem riadtak vissza: a Bálint nap előtti éjfélkor a temetőbe mentek, s megláthatták leendő férjüket A következő lépésben olyan almát kellett keríteni, melynek kilenc magva volt, és a gyümölcs elfogyasztását követően a magjait titokban bele kellett szórni a kiszemelt férfiú zsebébe.
Bálint és a madarak
Európa-szerte hitték, hogy a madarak e napon párosodnak. Ez a hiedelem ahhoz kapcsolódik, hogy a madarak érkezése a várva várt tavaszt közelségét jelzi.
Forrás: Netfolk – Tánczos Erzsébet írása – Kiemelt kép: Pixabay
