Kökény: a gyógynövény, aminek minden része felhasználható

Virágai szelíd hashajtók, csonthéjas termései pedig nagyon egészségesek, de szorító hatásúak. Így tudja, és jól tudja minden természetbarát. A kép azonban ennél jóval árnyaltabb.

• Hivatalos drogot a virág és a termés szolgáltat, azonban leveleinek, gyökerének és ágai kérgének is volt és van is haszna. Nézzük ezeket sorban.
• Anyanövény a Prunus spinosa, kökény, régiesen kökényszilva, mely az elsők közt hozza a virágait és az utolsók közt gyűjthető a termése.
• Virágdrogja a Pruni spinosae flos, melyet lombfakadás előtt, áprilisban gyűjtünk. A virágokat alig kinyílt állapotban, száraz időben, harmat-vagy esőnedvességtől mentesen, lecsipkedve, kocsány nélkül szedjük. Nem szabad megtörni, összenyomkodni, mert akkor a száradásnál megbarnul.
• Napfénymentes helyen, gyorsan, vékony rétegben kiterítve, nem forgatva kell megszárítani.
• A jó minőségű virágdrog krémsárga, idegen anyagoktól és barna szirmoktól mentes, kellemes, enyhe keserű mandula illatú.

A gyakorlat kicsit mást mutat

a virágzás vége felé fóliát terítenek a bokrok alá és bottal megverve a bokrokat lehullatják a szirmokat. Ez is járható út, de sosem lesz olyan minőségű és hatású a drog, mint a fentebb leírt gyűjtésnél. És akkor csodálkoznak, hogy ugyan már, alig hat… Tehát ha jót akarunk: csipegetjük a virágokat !

A virág teája enyhe hashajtó, enyhe vízhajtó, anyagcsere fokozó, vértisztító, zsírcsökkentő, enyhe idegerősítő.

• Hashajtás: egy-három teáskanál virágdrogot leforrázunk 2 dl vízzel, öt perc állás után leszűrjük. Este fogyasztjuk, reggelre bőségesen, de szelíden meghajt. Különösen nagyobbacska gyerekek szorulásainál volt valaha elterjedt háziszer: nekik csak egy kávéskanál teát nem forráztak, hanem egy percig főztek, 5 perc múlva leszűrték.
• Vízhajtó hatás. Erre a célra csak egy teáskanál drogot forrázzunk és több vízzel. Reggel és napközben iszogassuk, enyhe vese-és hólyagbántalmaknál, pl. gyakori felfázásnál.
• Vértisztító hatás. A hashajtásnál leírt adagolással folyamatosan, legalább tíz napon át alkalmazva megtisztítja a bőrt, a pattanások elhalványodnak, akár el is tűnhetnek.
• Zsírcsökkentő, soványító hatás. Ugyancsak előbbi módon kúraszerűen adagolva testsúlycsökkenés érhető el. Ez volt régi korok fogyasztó ,,mályva teája”, mely semmivel sem hatott attól gyengébben, sőt ! …
• Enyhe idegerősítő hatását főleg nők gyomorgörcseinél alkalmazták.

A kökény levelei csak a teljes elvirágzás után jelennek meg. Még zsenge állapotában, májusban kell gyűjteni. A levél sosem volt hivatalos drog, azonban orosz tea pótszereként elterjedten itták…

A kökény bogyó drogneve Pruni spinosae fructus, melyet célszerűen aszalókban szoktak késő ősszel szárítani. Hagyományosan többszöri megfagyás után szedik, hiszen addig ehetetlenül fanyar, még a fagy édes-savanyúvá alakítja és megpuhítja a bogyót.

A kökény bogyója erősen összehúzó, enyhe sebgyógyító és erősen szorító hatású szer, ahogy Varró Aladár Béla írja: ,,A gyümölcs nagyobb adagban elfogyasztva dugít.”

Ugyan nagyon egészséges, mert sokféle vitamint tartalmaz, natúr módon fogyasztva mégis ennek korlátot szab a szorító hatása. Persze arra való a konyhatechnika, hogy készítményekben mérsékeljük ezen hatását – és lehet is – , de az étel-és italkészítés nem témája ezen írásnak.

Használata

• Erős hasmenéses állapotok, vérhas, bélhurut. Ősidők óta minden füveskönyv ajánlja ezekre az összehúzó, szorító hatása miatt a bogyó levét vagy főzetét.
• Torokfájás, mindenféle szájüregi seb és gyulladás. Szintén a bogyó levével ecseteltek vagy a bogyó főzetével öblögettek a régiek is.
• Az érett bogyó kissé erjesztett, fermentált levét lúggal keverve mint tinta pótlót alkalmazták. Gyengébben fogott, de idővel nem fakult, hanem éppen erősödött az írás színe.
• Borjavításra, nyúlós bor helyrehozására a még éretlen bogyókat mozsárban megtörték és a borhoz adagolták.
• Az éretlen bogyó feldolgozásával világos kéket, a megszárított bogyóval pedig vöröses árnyalatot festettek.

A kökény kérge és gyökere is alkalmazásra talált valaha.

• A kökény bokor kérgét lúgban áztatták, mely egy idő után feketévé változott. Ebből kis mennyiséget sajtokhoz adagoltak, hogy azok tartósabbak legyenek.
  /Lám, lám, az adalékanyagok őse…/
• Ugyanezt bőrcserzésre is használták…
• Valaha a kökény gyökere és a kérge a maláriát gyógyító kininnek a pótszere volt:
  ,,Gyökerének és fájának keserű kérge erejére nézve hasonlít a Khínához /kinin/. Ha a naggyából megtörvén két nehezéket vízben megfőznek, vagy egy nehezéknyi porából theát öntenek és ezt adják a hideglelőnek, minekutána hastisztító orvossággal élt, meggyógyul. Példák vagynak reá, hogy ez által meggyógyult az olyan hideglelés, mely a Khinának nem engedett.” /Diószegi Sámuel: Orvosi füvész könyv….Debrecen, 1813./

Szerző: Kovács Péter Zoltán

Címlapfotó: pixabay.com