Az Erzsébet a 14. századig a leggyakoribb női név volt, ahhoz több történet és időjóslás is kapcsolódik.
Erzsébet alakjához számos legenda fűződik. Az egyik legismertebb az úgynevezett rózsacsoda, amelyet először XIV. századi forrás említ. A rózsacsoda-legenda szerint egy alkalommal Erzsébet ruhájában – titokban – kenyeret vitt a szegényeknek. Férje megállította , hogy megtudja, mit visz benne. Erzsébet azt felelte Lajosnak, hogy rózsákat visz. Férje felszólítására meg is mutatta kötényét, s csodák csodája, valóban rózsák voltak benne. E történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai jellemzőjévé.
A magyar történelemben a név legjelesebb viselője Árpád-házi Szent Erzsébet, “Magyarország szép nemes csillaga”.
Ha ilyenkor havazott, azt mondták: “Erzsébet megrázta a pendelyét (vagy a dunyháját).” Egy másik mondóka szerint: “Erzsébet, Katalin havat szokott adni, a bitang marhákat jászolhoz kötözni.”
Régi időkben a fiatalok is nagyon várták ezt a napot, mivel több helyen ekkor zajlottak a várkörjáró játékok, amelyek alkalmával a fiúk-lányok kérdő-felelgetős dalszövegek éneklésével múlatták az időt.
Tánczos Erzsébet írása, netfolk.blog.hu – Kiemelt kép: Pixabay
