Életmód
Kassa, 2017. december 13.
Fából faragott betlehemi istálló-ábrázolás adventkor a város fõterén.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.

December 28. az aprószentek napja. De mi az a suprikálás?

Kik az aprószentek?

Aprószentek napján a Heródes király által lemészárolt kisdedekre emlékszünk.

Heródes a Napkeleti bölcsektől megtudta, hogy azok a „zsidók újszülött királyát” keresik. Mivel a bölcsek nem tértek vissza hozzá, írástudói segítségével derítette ki, hogy a gyermek Betlehemben született meg.  Hogy a „konkurenciával” végezzen, Heródes Betlehemben és környékén az összes kétévesnél fiatalabb fiúgyermeket megölette. Így akarta biztosítani, hogy a „zsidók újszülött királya” ne maradhasson  életben. E gyermekmészárlás áldozatait nevezi a magyar nép aprószenteknek.

Jézus úgy maradt életben, hogy Józsefnek álmában megjelent egy angyal. Arra utasította, hogy a szent család meneküljön Egyiptomba Heródes vérengzése elől.

Mi a vesszőzés szokása?

Az aprószentek napi vesszőzés az egész magyar nyelvterületen szokás volt, Erdélyben s Moldvában még ma is élő szokás. A fiúgyermekek megvesszőzése a betlehemi  kicsinyek szenvedéseire utal. A lányokét  úgy  magyarázzák, hogy Betlehemben a fiúgyermekek haltak meg, és ezért – az igazságosság nevében – ezen a napon a lányoknak kell szenvedni.

A szokásának kettős magyarázata van:

  • egyrészt pogány eredetű szokás, mely termékenység- és egészségvarázslással függ össze;
  • másfelől a bibliai történetből eredő keresztény szokás.
Betlehem, 2015. december 22.
Egy csecsemõt fektettek hívõk a Jézus Krisztus szülõhelyét jelzõ tizennégy ágú ezüstcsillagra a betlehemi Születés templomának altemplomában 2015. december 22-én. Az altemplom pontosan azon a helyen, abban a barlangban épült, ahol a keresztények hite szerint Jézus megszületett. (MTI/EPA/Abed al-Haslamun)
MTI/EPA/Abed al-Haslamun

Mióta szokás a vesszőzés?

Nem tudni, hogy az aprószentek napján szokásos korbácsolás rítusát és képzeteit az egyházi gyakorlatból, esetleg a szomszéd népektől tanultuk-e el, vagy történelmünk mélyebb rétegeibe vezet vissza. A pogány eredetű vesszőzésről nincs írásos adatunk.

A források  annyit árulnak el, hogy a 16. században már megszentelték a verőeszközöket, mert az ilyen vessző, vagy a belőle font korbács a betegséget hárította el. Tehát keresztény és pogány szokás prímán összhangba került.

Mi az a suprikálás?

A vesszőzést aprószententekelésnek, odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak  is nevezték. Az alkalmas vessző lehetett termőág, hajló fűzfavessző.

Suprikálni fiúgyermekek, legények vagy pásztorok jártak, néhol még ma is járnak. Szerencsekívánó, egészségvarázsló szövegek kíséretében finoman megcsapkodták, megveregették a nőket, leánykákat vagy a gyermekeket.

Hogyan zajlott le a vesszőzés?

Galgahévízen így történik a vesszőzés:

Hála Isten megértük az Aprószentek napját!

Adja isten, többet is érhessünk, Nem ilyen búval, bánattal, Örvendetes napokkal!

A supikáló korbáccsal ráüt az asszonyra, és ezeket mondja:

Keléses ne legyen ebben az esztendőben!

Jó, szófogadó legyen!

A csúz meg ne járja a fejét!

Ha vízért küldik, bort hozzon,

Ha borért küldik, vizet hozzon!

Hasfájós ne légy!

Hátjájós ne légy!

Derékfájós ne légy!

Férjhez leány, férjhez! Házasodni, legény, házasodni! Friss légy, egészséges légy!

Kölcsönverés visszajár, ezután a gazdasszony a nyalábból kihúz egy szál vesszőt, és képletesen megveri a pásztort, hogy jövőre jobban vigyázzon az állatokra.

A suprikáló férfit étellel, itallal kínálják, üveg bort, vagy pálinkát, kalácsot is adnak neki a jól elvégzett varázslásért cserébe. A megkorbácsolt lány pedig színes pántlikát kötött a korbácsra.

Nagymaros, 2013. december 14.
Nagymaros Fõ terén, az õstermelõi piacon,  a  karácsonyi ünnepekre betlehemet állítottak fel.
MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítõje vállalja a felelõsséget.
MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán

A Dráva vidékén aprószentek napján a gyermekek fűzfavesszőből font korbáccsal odoricsoltak. Bekéredzkedtek a házakhoz és elmondták a mondókájukat. Ezután a többi fiút, néha a felnőtteket is megveregették. Ezért cserébe diót, édességet, pénzt kaptak. Ha ezen a napon esett az eső, megfigyelésük szerint kelésesek lettek a gyermekek. Ez ellen az alábbi mondóka védett:

Ódorics, ódorics, Egészséges légy, Beteg ne légy, Keléses ne légy,

Apádnak, anyádnak szót fogadj, Ahová küldenek, szaladj! Egészséges légy, keléses ne légy, Ahová küldenek szaladj!

Ha borért küldenek, vizet hozz, Ha vízért küldenek, bort hozz!

Tánczos Erzsébet írása

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.