Generációról generációra öröklődik a kézművesség az erdélyi faluban

Székelyföld egyik legnagyobb kiterjedésű tanyatelepülésén, Székelyvarságon sokan megőrizték a hagyományos népi mesterségeket.

A helyi kézművesek egyike, a 83 éves Anna néni édesanyjától tanulta a szövés és fonás szeretetét. Még ma is  kenderből fonja a fonalat, ami a házi szőttesek alapanyaga. A kender feldolgozása azonban nem könnyű feladat, minden apró részletre figyelni kell, hogy a fonal egyenletes és szép legyen, hangzott el a Kárpát Express videójában.

Guzsalyba kell kötni ahhoz, hogy lehessen fonni. Régebben minden háznál termesztették a kendert, mert ez volt a vászonkészítés alapja. A leánygyermekek idővel megtanulták a szülőktől, hogyan kell csinálni. Egy szövőszék, ha minden háznál nem is, de a rokonságnál mindenhol akadt, azt használták

– meséli Anna néni.

Anna néni még ma is szédítő tempóban pörgeti az orsót, s a fonókerék segítségével pillanatok alatt a kender is más formát ölt.

Az orsó esztergályos fából készül, van karikája, azért, hogy súlya legyen

– avat be a fortélyokba.

Az idős asszony alapító és aktív tagja a Székelyföldi Kézművesek Egyesületének. Rendszeresen részt vesz a kézműves vásárokon, ahol fáradhatatlanul segít az érdeklődőknek, hogy megtanulják a fonókerék használatát vagy a szövés fortélyát.

A kézi verejték, a munkának a szeretete az igazi eredmény; amit lát az ember, amit kézzel készít. Szerintem nem lehet értékelni egy régi darabot, ha nem gondolok arra, hogy ez vajon hogyan készült.

– mondja az idős asszony.

A kihalóban lévő foglalkozások közé tartozik a zsindelykészítés is. Szász Dezső már gyermekkorában elleste a zsindelykészítés minden csínját-binját:

Tízéves koromban már apumtól loptam le a padról a fát, amikor ő felállt. Leültem és én is kezdtem macerálni, hogy megtanuljam. Azóta, bár állami munkás voltam, de folytattam én is

– emlékszik Dezső bácsi.

A kézműves bemutatókon van a lényeg, nem is az árusításokon, bár az sem egy lényegtelen dolog. De így tudjuk megmutatni, hogy hogy készítettek régen termékeket, és reméljük, hogy a fiatal generációból is lesz, aki kedvet kap a dologra

– mondta el Rigó Csilla, a Székelyföldi Kézművesek Egyesületének vezetője.

Székelyföldön így próbálják kézzelfogható közelségbe hozni a múltat, ma is hasznosítani és tovább adni azt a tudást, ami egykoron az itt élők megélhetését jelentette.

A bemutatók és vásárok remek alkalmak arra, hogy ne árválkodjon dologtalanul a fonókerék, mindig legyen friss forgács a zsindelyes műhelyben és mindig száradjon a festék egy-egy kézzel festet bútordarabon.

Kiemelt kép: youtube