Életmód

Amit az ember maga hoz létre, ahhoz jobban kötődik

Az élet, a világ érdekes, de ezt csak akkor érezhetjük meg, ha bevonódunk, a magunk szintjén alkotó tevékenységet végzünk.
Korábban a témában:

„Aki falun született, az meg nem szabadulhat a falutól, hiába tépi el az összes gyökereket, melyek oda fűzték, hiába feneklik meg a városban, a falu utána jön, mint a kisértet és hívja haza maga után. Az eloltott gyertyával esténkint eltűnik a város sok ezer házával és ide jön a kicsiny falu akáczfáival, liczeumkerítéseivel, eredeti vidám népével. Bizony én még most is annyit lakom falun, mint a városban.”- írja Mikszáth Kálmán Kemény koponyák című elbeszélésében. Sevella Zsuzsanna fejlesztőpedagógus és játékfejlesztő ezt tekinti ars poetikájának.

-Ráckeresztúron születtem. Ez egy kis falu Martonvásár mellett. Itt telt a gyermekkorom, melyből a mai napig táplálkozom. Három generáció lakott nálunk együtt, ez nagyon sok jó tapasztalat forrása volt a számomra. Nagypapámtól például sokat tanultam arról, hogy hogyan lehet a gyakorlati életben eligazodni. A gyerekkoromból hozom azt a tapasztalatot is, hogy a tantárgyi tudás átadásával egyenértékű az erkölcsi érzék fejlesztése, az élettapasztalatok átadása. Sőt! Bár már harminc éve lakom Fehérváron mégis azt vallom, hogy ráckeresztúri vagyok. Ennek a gyerekkorom az oka, ezért a szívem mélyén ráckeresztúri maradok. Ott tapasztaltam meg kisgyerekként az is, hogy alkotni, valamit létrehozni milyen jó. Az élet, a világ érdekes, de ezt csak akkor érezhetjük meg, ha bevonódunk, a magunk szintjén alkotó tevékenységet végzünk.

– Nem mindenkiből lesz művész vagy feltaláló.

– Ez igaz, de nem is ez a cél. Jómagam első végzettségemet tekintve tanító vagyok.  A pályámon nagyon hamar elkezdtem játékeszközöket létrehozni.  Régen is, most is az a célom, hogy mindent megtapasztaljunk, játékosan tanuljunk. Az igazi plusz azonban abban van, amikor a gyerekek hozzák létre ezeket a játékeszközöket. Megtapasztalják, hogy értéket teremtenek. Amit az ember maga hoz létre- akár gyerek, akár felnőtt – ahhoz jobban kötődik, megbecsüli, emlékek, tapasztalatok kötődnek hozzá. Fontos, hogy a gyerekalkotó módon benne legyen az elkészülő tárgyban. Hogy ebben rendszeresen része legyen, az a lelki egészséghez is elengedhetetlenül fontos. Aki így nő fel, az nem unatkozik, megtanulja, hogyan találja fel magát. Nem a készet várja.

Szevella Zsuzsanna szavainak igazságát magam is megtapasztaltam a Mesterségek Ünnepén, ahol Zsuzsa alkotótársával, Gonda Emmával tartott foglalkozásokat a gyerekeknek. Sokan, sokfélét alkottak nagy-nagy türelemmel.

– Olyan kézműves technikákkal készültünk a Mesterségek Ünnepére, melyek viszonylag rövid idő alatt eredményre vezettek, de van lehetőség volt a szabad alkotásra is.

– A Mesterségek Ünnepén már láthattuk a MintaKINCS tárat is.

– Igen, 2016-ban, de már 2015-ben is. A XXII. Országos Népművészeti Kiállításon aranyoklevéllel ismerték el a népi motívumokat felhasználó MintaKINCStár foglalkoztató játékot, füzeteinket.

– Mi a Mintakincstár célja?

– Szeretném az ifjúságot megismertetni népi hagyományainkkal, díszítő motívumainak formavilágával. A művészeti anyanyelv elsajátítására a hagyományos mintákkal való megismerkedés a legalkalmasabb. E művészeti anyanyelv elsajátítására dolgoztam ki ezt a foglalkoztató sorozatot. Akik eddig látták a Mintakincstárat azt mondják, hogy hiánypótló.

– Miben újszerűek ezek az ötletek?

– Erre elég nehéz röviden válaszolni. A Mintakincstárnak ugyanis szerves előzményei vannak.

– Mik ezek?

– Székesfehérvárott lakom már jó ideje. Ott hoztuk létre a „Fehérvárjáték avagy egy nap a fehérvári diákoknak Fehérvárról” kiadványt, melyet évente újabb gyerekcsoportokkal játszunk el. Ebben az épített környezetet, a város történelmét dolgozzák fel rejtvényes, játékos, kreatív formában a diákok.

– Milyen feladatokat képzeljünk el?

– Sok különféle feladat van, de vannak érdekes szemszögből készített képek, s a feladat: ki kell választani, hogy a képek a felsorolt utcák melyikében vannak. A megoldáshoz kutakodhatnak az interneten. Azt gondolom, hogy ebben sem a tiltás a járható út, hanem rá kell vezetni a gyerekeket a technika okos használatára. Csoportmunkában dolgoznak a gyerekek, az életben ez is fontos kompetencia. Van olyan feladat, ahol képek részleteit kell kivágni, összeilleszteni, vagy be kell illeszteni a hiányzó részeket a megfelelő helyre.

– Ezt hogy kell elképzelni?

– Ez egy rejtvény. A lóugrás szabályai szerint kell lépkedni a betűket tartalmazó táblán, s a megoldás két belvárosi épület neve. Nagyon szeretik a restaurátor játékot, melyben megrajzolják a képre a hiányzó részeket, vagy a kódfejtős játékokat, az iniciálétervezést.

– Sokféle játék egy helyen.

– Az volt a cél, hogy változatos legyen, sokféle készséget kelljen használni.  Hasonló elgondolás hozta létre az „Itthon- Otthon Játékos honismeret” kiadványt. Vágd ki, illeszd a helyére, egészítsd ki, rajzold meg – csupa aktivitást igénylő feladatot találunk benne. De nyelvi szépségekben is elmerül, aki használja. Régi kifejezések mai párját kell megtalálni, így kiderül, hogy a minapában azt jelenti, hogy a napokban. A holnapután vaskedden pedig azt, hogy soha napján.

– Ez a kiadvány csak Fehérváron használható?

– Nem, szakkörön vagy a hon – és népismereti órákon országszerte forgatják a csoportok. A Mintakincstárnak módszertani előzménye még a „Települési kincsestár”, ami egy gyűjtőfüzet. Ebben arra biztatom a munkálkodó gyermeket, hogy gyűjtéseik során ne csak a szemükkel, fülükkel, kezükkel, hanem is szívükkel is lássanak.  A saját család, a családfa a kiindulási pont, azután dolgozzák fel a településüket, annak múltját, eseményeit, szokásait.  Erre a kiadványra építettünk egy levelező honismereti vetélkedőt, melynek a végét egy közös nyári táborozással tesszük felejthetetlenné. Szeretném, hogy a gyerekeknek kialakulna az igényük a gyökereik felkutatására, megismerésére – ez a cél az összes munkámat átjárja.

–  Az említett munkái még nem a népi motívumokhoz kapcsolódnak.

–  Népművelő és vizuális kultúra szakon végeztem a tanítóképzőn, a kezdetektől fontosnak tartottam, hogy a népi motívumokat közel vigyük a mai gyerekekhez, hogy értéket jelentsenek a számukra.

– Milyen minták kincsestára?

– A Mintakincstár első része Papírra „hímezve” címmel jelent meg. A fejér megyei fehérhímzés motívumait választottam a fiatalok megszólítására, a mai kor igényeinek megfelelő köntösben bemutatva, de eredeti jelentésüket megtartva. Fontos, hogy kisgyermekként megismertessük őket a hagyományos motívumokkal, élővé váljon számukra a múltnak ez a része. Ehhez keresem folyamatosan a megfelelő módszereket.

– Kik használják, és hogyan tudják, mit tegyenek a kiadvány szép színes lapjaival?

– A pedagógusok, szakkörvezetők vagy szülők egy módszertani ajánlót találnak játékszabályokkal a Mintakincstárban. Ebben tételesen leírtam, hogy mit fejleszt egy-egy játék, és mi a játék menete.  A szép színes és tartós lapok mellett a fekete fehér A/ 4-es  lapok szabadon fénymásolhatók. Ezeken a mintákat színezni, ragasztani, vágni, folyatni lehet, a gyerekek saját elgondolásaikat valósíthatják meg, aktív részeseivé válnak az alkotó folyamatnak. A kézügyesség mellett a játékok fejlesztik a memóriát, türelemre, kitartásra nevelnek, együttműködésre tanítanak.

– Kiknek szól a Mintakincstár?

 –A gyerekeket érdemes a legfogékonyabb korban megismertetni őseink szokásaival, mesterségeikkel, míves tárgyaikkal. Rejtvényekkel, érdekes játékeszközökkel, vonzó színhasználattal közelebb tudjuk hozni a számukra idegen formakincseket.  Az a tapasztalatom, hogy az óvónők, tanítók remekül használják, mert például az egyéni fejlesztésre is kiaknázzák a sorozat nyújtotta lehetőségeket, iskolákban, kézműves-foglalkozásokon. Vannak kicsi gyerekekre szabott játékok, például formák, minták illesztése, egyszerűbb módon, de kihívás és sikerélmény a bíbelődés a nagyobbaknak való egyre nehezedő feladatokkal. A szülők is beszerzik, hogy otthon együtt ismerkedjenek a mintakinccsel. Így családi program lehet a játékkészítés, a szabad alkotás a passzív képernyőnézés helyett.

– Milyen eredménnyel?

– Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a gyerekeket érdeklik a játékok, közben használják a motívumkincset, fejlesztik például a matematikai készségeiket. Ám mindez nem direkt módon, hanem szórakoztató formában történik.

– Mik a tervei?

–  A kékfestő, mézeskalács ütőfák motívumaival fejlesztem tovább a játékokat, jelenleg azon dolgozom, hogy a gyűjteményt sokféle mintára át lehessen ültetni. Minden minta más játéktípushoz passzol.

Hogy a hagyományokban rejlő értéket, a népművészet szépségét minél többekkel megismertethessük, megszerettessük, a Hagyományok Házával módszertani sorozatot dolgozunk ki. Nagy örömmel fogtam bele ebbe a munkába. Ez egy komplexebb kiadvány lesz, a minták mellett sok-sok háttér információt, mesét, rejtvényt, interjút, közmondást stb. talál majd a használó. Az első az Tudja Isten, kinek subát, kinek gubát, egy játékgyűjtemény és foglalkoztató lesz szűrhímzés és fafaragás motívumokkal.

Előkészületben vannak  az Ahány ház, annyi szokás, Nem a ruha teszi az embert,Könnyű a mesterség annak aki tudja, Ahány lánya, annyiszor ég le a háza!, Kis korsó, nagy korsó, torkomat újító, ruhám rongyosító című kiadványok. Mindegyik egy adott témára épülő játékgyűjtemény és foglalkoztató lesz.

– A fiúk nincsenek kicsit háttérbe szorulva?

– Igyekszem, hogy fiús és lányos témák és motívumok hasonló arányban forduljanak elő. Kifejezetten a fiúk számára kerestem a fafaragásokon a betyáros, „fiús” mintákat. Persze a fiúk is virágmotívumos ajándékot készítenek anyák napjára, a térbeli lovacska pedig fiúknak és lányoknak is kedves, úgyhogy ezt nem érdemes nemek szerint szigorúan elhatárolni.

– Néhány feladat, például a bonyolult motívum tükrözése nagy odafigyelést igényel az ügyesség mellett.

– A tükrözéses feladatnál például nem is tudatosul a tanulókban, hogy matematikai feladatot oldanak meg. Ha közben a tanár, mintegy háttér információként elmondja, hogy milyen mintával dolgoznak, honnan van, a tanuló, mint egy szivacs szívja magába az információt. Ha újra látja azt a mintát, már ismerősként tekint rá. Ez is tanulás, sőt, ilyen az igazán hatékony tanulás. Ha sokat látja, használja a játékokat, később fölismerheti, akár kutathatja is a mintákat Az ügyesség pedig fejleszthető, a pedagógus vagy foglalkozásvezető megtalálja a kihívást jelentő, de nem túl bonyolult feladatot. Nyomdázni mindenki tud. Buzsáki rátétes mintából például nyomdázható mintát hoztam létre. Vannak olyan technikák, melyekkel kézügyesség nélkül is sikerélményhez jut, s maradandót alkot a gyermek. Ez lehet a kiindulópont, ami aztán szépen fejleszthető. De vannak népi motívumos számos színezők, ezekkel a számolást lehet észrevétlenül gyakoroltatni.

– Hol találkozhatunk Önnel és kiadványaival?

– Legközelebb 2017. január 28-án Budapesten a Hagyományok Háza Magyar népi Iparművészeti Múzeumában gyakorlati oktatással egybekötött előadással, és gyakorlati játékkészítő foglalkozással várom az érdeklődőket. Készítünk memória és lottójátékot, leporellót és varázsképet, vagy akár építhetünk házat papírdúcnyomattal. A Hagyományok Háza nyitott Műhelyének  „Ahány ház, annyi szokás” rajzpályázatához elkészítési ötletekkel segítem azokat, akik igénylik.

Tánczos Erzsébet írása

Kommentek

Beautiful wild landscape, confluence of Mura and Drava rivers in Medjimurje, Croatia. Green trees jungle.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.