Getty Images
Életmód

Vízkeresztkor megjósolták, meddig tart a tél

A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb és egyben egyik legrégibb ünnepe.

A szenteltvíz mágikus ereje

A 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az évkezdetet is. Ekkor emlékezik meg az egyház a napkeleti bölcsekről és Jézusnak a Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. Ez utóbbi emlékére kezdetben az egyház e napon szentel vizet a templomban.

A szenteltvíznek mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt, írja a Netfolk. Használata végigkísérte az emberi élet fontos eseményeit is a születéstől a halálig.

Getty Images

A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. Az ajtóra a megszentelt krétával felírták az évszámot és a három királyok nevének kezdőbetűit, védendő a házat villámcsapás, a boszorkányok rontása ellen. Ilyenkor a hívek élelemmel, pénzzel adakoztak.

A parasztság innentől ért rá szórakozni

Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. A Netfolk szerint mivel a parasztság ekkor ért rá szórakozni,   mert a földeken éppen nem volt munka, a farsangi időszak alkalmat adott a vigadozásra. Amikor beköszöntött a tavaszi szántás-vetés időszaka, véget ért minden léha bolondozás, mert minden gondolkodó ember a jövő kenyerére figyelt és figyel ma is, aki a természet ritmusát követi.

Ekkor bontották le a karácsonyi asztalt is, de minden morzsának helye volt és szerepe: a Luca-búzának egyik felét a kútba dobták, másik felét viszont gyógyereje miatt a jószágok ételéhez adták.

Hagyományosan ekkor szedik le a karácsonyfát, de városokban nem túl dicső véget ért az addig becsben tartott fa: kidobálták a kuka mellé. Ez is tanít valamire: falun inkább elégetik, és hamuját beszórják a veteményeskertbe, mert még ebben az állapotában is hasznot hoz: javítja a talajt.

Néhol a karácsonyfa lényegül át húsvétkor tojásfává, s csak azután dolgozzák fel.

Időjóslás

Január hatodikához időjárási megfigyelések is kapcsolódnak.

Ha vízkereszt vizet ereszt, izikedet padra rekeszd

– mondják Berettyóújfalun.

Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél

– hangzik a rigmus hegyközi változata. Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált.

Hideg idő esetén a korai tavaszban reménykedtek, így ha havazik, az is a tavasz mielőbbi beköszöntét jelentette.

Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak:

Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elég eső a nyáron.

A tápaiak szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél.

Kapcsolódó
Téli ruhájában is gyönyörű a diósgyőri vár
Egy téli reggel, vékony hótakarójában mesebeli élményt nyújt a diósgyőri vár és környezete.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.