Facebook/ Prof. Dr. Bagdy Emőke
Életmód

Mindig a lelkek gyógyításával foglalkozott: 80 éves Bagdy Emőke pszichológus

"Ha depressziós, szomorú vagy, akkor a te biológiád, az immunrendszered padlón van."

Prof. Dr. Bagdy Emőke 1941. augusztus 18-án született Tiszafüreden, Bagdy István református lelkész és Fóris Julianna gyermekeként. Gyermekkorában többször költöztek. Miskolcon érettségizett a Vámos Ilonka, későbbi nevén Zrínyi Ilona Gimnáziumban. 1961-ben feleségül ment Császár Gyula orvoshoz, akitől 1969-ben születtek az ikergyermekei: Császár Zsolt és Császár-Nagy Noémi

Pszichológusként, klinikai szakpszichológusként, pszichoterapeutaként több száz tanulmányt írt, számos könyvet írt vagy szerkesztett, több ezer előadást tartott hirdeti az egészséges lelki működés tanait, állhatatosan mutatja a boldog és a kiegyensúlyozott élet felé vezető utat.

Mindig szerettem tanítani és lelket gyógyítani…  Remélem, sokáig végezhetem ezt a szolgálatot. Mégsem időt kérek a sorstól, hanem csak azt, hogy szabott életidőmben mindig a személyes érdekeltségen túlmutató értelme legyen annak, amit teszek.

Vajon mit teszünk azért, hogy boldogabbak legyünk, és mivel kárhoztatjuk magunkat boldogtalanságra? Miért kritizáljuk egymást megállás nélkül, mikor éppen a bizalom az, amitől szárnyakat kapunk?

A fenti kérdésekre jöjjön egy-két lehetséges válasz, elgondolkodtató mondat Prof. Dr. Bagdy Emőkétől:

  • Ha azt szeretnénk, hogy a gyereknek megerősödjön az önbizalma, kérlek benneteket, ne alázzátok meg őt, ne nevezzétek tudatlannak, butának, szerencsétlennek, ügyetlennek, ne hasonlítgassátok össze a kárára másokkal. Inkább azt mondjátok el neki, hogy az ő korában ti is ugyanígy küszködtetek azokkal a dolgokkal, amikkel ő, álljatok mellé, erősítsétek meg abban, amiben jó! A modern pszichológia és pedagógia üzenete, hogy sugározz bizalmat! Nézz a gyerek szemébe, és mondd neki azt: tudom, hogy te ezt meg fogod tudni csinálni! Tudom, hogy képes vagy rá! Tudjátok, micsoda varázsmondat ez? Képzeljétek el, hogy nektek mondja ezt valaki teljes bizalommal és szeretettel! Ez olyan gyógyír a szívnek és olyan töltőerő, hogy a felnőtti kapcsolatokban is nagyon érdemes használni.
  • A nők azt kívánják: “Gondoskodj rólam, hallgass meg, és mondd újra meg újra, hogy szeretsz.” Ezzel szemben mit kíván a férfi? “Kérlek, bízz meg bennem, értékelj engem, és fogadj el olyannak, amilyen vagyok!” (…) A férfinak mély szükséglete, hogy érezze az erőt, a fölényt, a biztonságot, a dominanciát.

Az emberi természet szerint való bal agyféltekénk az okos, racionális, a valósággal való kapcsolatot gondozó, azt okosítanám, és a jobb agyféltekét, ahol az érzelem, a jelentések íródnak, a szánalom, az irgalom, a szeretet, a hovatartozás, a kötődés, ahol minden jóság van, mint minden jóság lehetőség az emberben, azt mind egyszerre fejleszteném.

  • A magunk kis világában megteremthetjük a belső békét, az egyensúlyt, a harmóniát azáltal, hogy rendet teszünk belül és kívül is. Mert ahogy odabent rend van és béke, úgy elrendeződnek körülöttünk is a dolgok, és sokkal jobbnak találjuk a külvilágot is.
  • Ha valakit elveszítettünk, akit szerettünk, a lélek azonosulással gyógyul. Egyszer csak észrevesszük, hogy bizonyos tulajdonságait, mozdulatait öntudatlanul is átvettük annak, akit nehéz elengedni. Valami apró gesztust, hangsúlyt vagy mindennapi szokást. Például úgy terítünk, úgy hajtjuk össze a szalvétát, ahogy az elhunyt édesanyánk tette. Valamit föltámasztunk abból, aki elment. A pszichológia ma már tudja: akkor ér véget a gyász időszaka, az elengedés folyamata, amikor az ember azt veszi észre magán, hogy valamit pont úgy csinál, ahogy a számára fontos, általa elveszített személy annak idején, és ráeszmél arra, hogy egy darabkát belőle beépített az énjébe. Őt már nem kapja vissza, de valamit belőle mégis megőrizhet haláláig. Így folyamatosan össze vagyunk kötve mindazokkal, akiket valaha szerettünk, mert a lelkünkben ott van az emlékük, és a viselkedésünkben néhány motívum, amiről tán magunk se tudunk, mert nem tudatosítottuk ezeket. De ha megfigyeljük, rájöhetünk, hogy mit támasztottunk fel azokból, akiket elveszítettünk és megsirattunk.

A kaleidoszkópeffektus azt ígéri: ha egy kicsit elmozdítasz valamit a kedvező irányban az életedben, akkor a nagy egész életmintázat változik meg. Ez pedig nagy esély! Változtass, és élvezd a pozitív hozományokat!

  • Az ember számára éltető erő, ha elfogadják. Nem tanácsokra vágyik, hanem meghallgatásra, megértésre.
  • Két fiatal láma, papjelölt haladt egy ünnepnapon a templom felé egy erdőn át, hogy istentiszteleten vegyenek részt. Amint vidáman mendegéltek, észrevették, hogy egy öreg anyóka rőzsével a hátán a hídon megbillenve beleesett a patakba. Az egyik odaszól a másiknak, mit tegyünk? Nem mehetünk oda segíteni, mert sáros lesz a sarunk, és így nem engednek be az Isten házába. A másik rá sem hederít az aggodalmaskodóra. Odamegy az anyókához, kisegíti a patakból, elviszi egy darabon a biztos útig a rőzséjét és elköszön tőle. Vidáman, fütyörészve tér vissza, míg a társa megrökönyödötten áll, és várja. Továbbhaladnak. A segítő kispap szökellve halad, a másik egyre lassabban, egyre komorabban. A segítő láma ekkor odafordul a társához, és így szól hozzá: “Te még mindig cipeled?”
Kapcsolódó
15 bölcs tanács egy nagypapától
Minden pontjával egyetértünk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Sokszínű vidék Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.