2021 nyarára minden második magyar háztartás kutyatartó lett, jócskán meghaladhatja a kutyák száma a 3 milliót Magyarországon – áll abban a friss tudományos publikációban, amely egy kutyatartást vizsgáló 2021-es országos reprezentatív felmérés eredményeit ismerteti az Állatorvostudományi Egyetem kutatóinak tollából.
Mostanáig nem állt rendelkezésre arra vonatkozó releváns adat Magyarországon, hogy hogyan módosultak a magyar kutyatartási szokások a COVID-19 járvány időszakában.
A publikációból kiderül: legutóbb a COVID-járvány előtt, 2018-ban készült országos reprezentatív kutatás a magyar kutyatartó háztartások számát és szokásait illetően, ekkor a magyar kutyatartó háztartások arányát 36%-ra mérték: ez utóbbi szám az új felmérés alapján 2021-re 50,4%-ra emelkedett.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Jelen tanulmányukban a szerzők (Vetter Szilvia és Vizi Veronika – Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ; valamint Ózsvári László – Állatorvostudományi Egyetem, Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszék) kvantitatív vizsgálat alapján, reprezentatív mintán mutatják be a kutyatartási szokások alakulását 2021 nyarán Magyarországon, rámutatva többek között a kutyatartó háztartások jelentősen megnövekedett arányára, a kutyatartók demográfiai jellemzőinek változásaira, a kutyaválasztás és a kutyatartás aktuális szempontjaira.
A kutatás többek között a következő eredményeket hozta:
- A gazdás kutyák száma a kutatás szerint 2,8 millió felett van. Ha ehhez hozzáadjuk a gazdátlan egyedeket, alappal feltételezhető, hogy Magyarországon a kutyák száma jócskán meghaladja a 3 milliót, amely szám nagyobb az eddigi legtöbb becslésnél.
- A legtöbben egy kutyát tartanak (33,4%), a háromnál többel rendelkező gazdák száma csupán 1%.
- Az ebtartók nagyobb arányban nők (56,3%), az egyes életkori csoportok közül némileg kiemelkednek a 60 év felettiek (23,3%). (2018-ban még több férfi tartott kutyát, mint nő, és a negyvenes korosztályra volt leginkább jellemző az ebtartás).
- Viszonylag kevés a menhelyekről, gyepmesteri telepekről örökbe fogadott ebek aránya (14,5%).
- A gazdák nagy része nem egy átgondolt kiválasztási folyamat révén jutott állatához, hanem ismerőstől fogadta be (21,7%), ajándékba kapta (22,1%), az utcáról fogadta be (7,4%), vagy örökölte (2%).
- Sokan szinte – vagy teljes mértékben – véletlenszerűen jutnak a kutyájukhoz, nem mérik fel annak valós igényeit, ami később ember- és állatvédelmi problémák forrása lehet.
- A gazdák többsége úgy érzi, hogy inkább (33,8%), vagy teljes mértékben (46,5%) tisztában van az őket érintő jogi kötelességekkel.
- Párhuzamosan azzal a ténnyel, hogy a többség inkább elégedett kutyája engedelmességével, a 84,7%-uk se iskolába, se kiképzőhöz nem viszi a kutyáját, és nem is tervezi ezt.
- A felmérés megmutatta, hogy az ebtartók – nagyon kevés kivétellel – egyetértenek azzal, hogy a felelős állattartás alapjait már gyerekkorban érdemes elsajátítani (98,3%), és azzal is, hogy az állam (Agrárminisztérium) támogassa az országos ivartalanítási akciót (95,2%).
Az állatok nagy száma azt is jelzi, hogy növekvő szükség van állatokkal foglalkozó, megfelelően képzett szakemberekre, pl. állatorvosokra, valamint kutyatartást segítő árucikkekre és kutyabarát szolgáltatásokra is.
