40 ország, 70 határátkelés, 57 UNESCO világörökségi helyszín látványa, 6 sivatag, 45 nemzeti park, 13 hegy és sok-sok ezer kilométer. Csak néhány adat két Vas megyei fiatal elmúlt 5 évéből, akik – bár ugyanabba a szombathelyi középiskolába jártak – egy véletlen folytán Skóciában ismerkedtek meg egymással.
Hamar kiderült, hogy mindkettőjüket érdekli az utazás, más kultúrák és az ismeretlen, így nekivágtak egy közös kalandnak, hogy felfedezzék a világot.
Hogy kezdődött a közös utatok?
Miután Skóciában megismerkedtünk, és rájöttünk, hogy mindketten utazni vágytunk, első körben elmentünk együtt Marokkóba. Mondhatni nem voltunk nagyon ügyesek, volt kalamajka, kényelmetlenség és sikertelenség, de úgy gondoltuk, nem adjuk fel, nekifutunk az ismeretlennek újra. Így Marokkó után két hónapra elutaztunk hátizsákos túrára Malajziába. Megnyílt előttünk a világ. Volt időnk beszélgetni, jövőt tervezni. Itt fogalmaztuk meg azt, hogy olyan életet szeretnénk élni, ami lehetővé teszi a lassú, kötetlen utazásokat, a világ felfedezését, úgy, hogy nem kell sietni, nem kell határidőkhöz igazodni, miközben van otthon egy stabil bázisunk, amihez vissza tudunk térni.
Az elhatározás után még 5 évig Skóciában maradtunk, tanultunk, befektettünk, azután átköltöztünk az USA-ba, ahol vettünk házat, autókat, kis vitorlást – felépítettünk magunknak egy fajta “amerikai álom” életet.
Malajziában 26 évesen azon a hátizsákos utazáson a tengerparton megfogadtuk, hogy Gyuri 35. születésnapján felhagyunk az addigi életünkkel, és utazni kezdünk. Megtartottuk a fogadalmunkat. Bár mondhatni irigylésre méltó életet éltünk, az utolsó másfél évben már szó szerint vágtuk a papír centit a konyha falán, hogy elindulhassunk meghódítani a világot.
Miért így? Miért nem indultatok rögtön akkor, mikor Malajziából hazaértetek?
Szerintünk nagyrészt kétféle utazó létezik. Az egyik fajta egyetem után vág neki a világnak, tele energiával és kíváncsisággal. Ennek az a hátránya, hogy bármennyire is nem akarja az ember, időhöz vagy kötve. Utazgat-utazgat, de rajta van a kényszer, hogy haza kell térni, elkezdeni az ,,életet”, használni a diplomát.
A másik fajta utazó a vidám ,,nyugdíjas”, aki már megkereste a magáét, van pénze, ideje, akarata, csakhogy korából adódóan egyre gyarapodnak a korlátai is. Mi a köztes megoldást választottuk. A tudatos tervezésnek hála így pénzünk, időnk és energiánk is van az utazáshoz. Szerintünk ezt a három dolgot tekintve érdemes bármilyen jövő képet kidolgozni, utazástól függetlenül is.
Mióta vagytok úton?
Összességében, így belegondolva, mióta együtt vagyunk, úton vagyunk, hiszen eleve úgy találkoztunk, hogy kimentünk Skóciába. Onnan is voltak kisebb útjaink, sőt, Gyuri egy egyetemi szünetben Skóciából hazakerékpározott Magyarországra. Amikor Amerikába költöztünk, nem tudtuk, hol is akarunk majd élni, így vettünk egy autót, és két hónapon keresztül 26 államot érintve körbeautóztuk az országot, hogy lakóhelyet válasszunk magunknak.
De konkrétan a ,,nagy utazás” 2018 áprilisában indult. 2017 októberében felmondtunk. Visszamentünk Skóciába ügyeket intézni, majd Magyarországra, meglátogattuk a családot, aztán vettünk egy repülőjegyet Costa Ricába. 14 hónapig utaztunk Közép– és Dél-Amerikában hátizsákkal, motorral, aztán 2019-ben visszajöttünk Európába, vettünk egy furgont, amit lakóautónak építettünk át, és azzal utaztunk 2 évig. Érintettük Skandináviát, Törökországot, a Balkánt, Grúziát, Iránt. Mindeközben rövid szüneteket tartunk, hiszen Skóciában üzleti ügyeket intézünk, Magyarországra pedig a család miatt térünk haza, de összességében 5 éve vagyunk úton.
Hány országban jártatok már?
Összesen 53 országban, az utóbbi 5 évben pedig negyvenben. Vannak országok, amiket nagyon szeretünk, azokban többször is jártunk, és alapjában is nagyon lassan utazunk. Nem maximalizálni akarjuk az országok számát, inkább az élményeket gyűjtjük.
Melyik ország a kedvencetek, melyik áll legközelebb hozzátok?
Nagyon nehéz utazóként erre a kérdésre válaszolni, egyet nem is tudnánk kiemelni, mert minden országnak megvan a maga előnye és hátránya. A kedvenceink között szerepel Chile, Az Egyesült Államok, Irán, Törökország és talán Norvégia. Azt nézzük, az ország mennyire élhető. Szeretjük a természetet, így Chile nyilván érthető, az emberi aspektus nagyon fontos, ebből a szempontból Irán klasszisokkal kiemelkedik. Egy utazó számára az, hogy szociálisan hogyan érzi magát egy országban, rettentően fontos, ebből a szempontból Irán messzemenően kiemelkedik, olyan barátságosak. Az USA pedig a végtelen (ismét természeti) változatossága és utazhatósága miatt van a topban nekünk.
Hová szeretnétek mindenképpen eljutni, ahol még nem jártatok?
Meglepő módon nincs bakancslistánk. Az évek során beszéltünk róla, hogy szívesen bejárnánk Ausztráliát, Oroszországot, Kanadát, mert szeretjük bebarangolni a nagy országokat, de talán ami fontosabb számunkra úti célként vagy életcélként az az, hogy szeretnénk kipróbálni egy másfajta utazást, a vitorlás hajózást világszerte. Szeretnénk eljutni kis szigetekre a Csendes-óceánon, Délkelet-Ázsiában, északi vidékeken is, ahol vitorlással lehet a legjobban utazni. Olyan országokat is felfedeznénk így, amiket már jól bejártunk, de csak szárazföldön.
Annyi ország, annyi fantasztikus élmény. Hova mennétek vissza?
Elég sok helyre, az évek során rengeteget láttunk, de mindig van ami kimarad.
Peruban például három hónapot töltöttünk, de nem voltunk megnézni a Machu Picchu-t. Ha el tudunk indulni vitorlással, sok olyan helyre szeretnénk visszamenni, ahol van kikötő, hogy más perspektívából is felfedezzük az országot. Közép-Amerikát, Skandináviát, a Mediterránt.
Melyik az az ország, ahol el tudjátok képzelni, hogy végleg letelepedtek?
Ezt még nem tudjuk, ez messze van. A következő letelepedésünk jelenlegi terveink szerint Alaszkában lesz. Ott szeretnénk majd néhány évig élni, befektetni, jövőt tervezni, hasznosítani a tudást, amit az utazásaink során szereztünk. Floridában már éltünk, most északabbra költöznénk. Persze az is lehet, hogy végül nem Alaszka mellett döntünk, de mindenképpen az USA-ban tervezünk néhány évre ,,sátrat verni”. Nem olyan helyre akarunk menni, ahol sikeresek tudunk lenni, hanem ott akarunk sikeresek lenni, ahová el szeretnénk menni.
Mi az életmódotok szépsége, és mi a hátránya?
Az életmódunk előnyei és hátrányai gyakran kéz a kézben vannak egymással. Vegyük például, ami egyértelmű, a változatosságot.
Változatos körülmények közt élünk, változatos helyeken. Mindig más a klíma, a szállás, az ételeink, az emberek akikkel napi szinten találkozunk. Sosem biztos, hogy az, amit aznapra terveztünk, valóban meg is valósul. Gyakran vannak olyan beszélgetések, vagy emberek, amik olyan változást hoznak az életünkbe, ami előre nem látható. Ez egy csodálatos dolog. Az új inspirációk, impulzusok és az új lehetőségek, amikkel napi szinten találkozunk, mindenképpen előnynek számítanak.
A hátrány a sok fizikai és mentális kihívás, bár hosszú távon ezek megedzik az embert, így még ez is előnnyé válhat.
Van, hogy olyan helyzetbe kerülünk, ami régen minket is nagy kihívás elé állított, de ma már könnyebben boldogulunk velük. Paraguayban például olyan házban szálltunk meg, ami itthon egy rosszabb állapotú istállónak felelt volna meg. Kolumbiában fegyverrel raboltak ki minket, Norvégia legészakibb csücskén pedig (másodszorra) tönkrement a furgonunk váltója, így több mint 3500 kilométert vezettünk vissza Magyarországra törött váltóval.
Határozottan hátránynak mondanánk, hogy mivel állandóan úton vagyunk, sok helyhez tartozunk, gyakorlatilag viszont sehova, így egy olyan egyszerű rutinhelyzet, mint egy elveszett jogosítvány, az adóbevallásunk beadása, egy jó fogorvos, autószerelő vagy speciális bolt keresése nekünk nagyon bonyolult. Az apró dolgok jelentik számunkra sokszor a legnagyobb kihívást. Egy alkalommal például Bolíviában több mint egy napig jártuk a boltokat és a piacot, mert gumipókokra volt szükségünk a motorhoz, de senki nem tudta, hol lehet venni.
Az emberi kapcsolataink tekintetében is előnyös és hátrányos az életünk. Harminc országban vannak ismerőseink, könnyen teremtünk kapcsolatokat, de a meglévőket nehéz ápolni. Rengeteg családi eseményről, szülinapról maradunk le például, de ünneplünk olyanokkal, akiket 3 napja ismerünk.
Tudtok mondani konkrét inspirációt, ami változást hozott az életetekbe?
Nagyon sok minden inspirál minket, és elég gyakran látunk dolgokat, amik aztán a mi életünket is gyökeresen megváltoztatják. Egyik komolyabb dolog talán az volt, hogy egy hirtelen ötlet és egy régi szenvedély eredményeként Törökországból importálni kezdtünk olajfát Gyuri egyik gyerekkori barátjával.
A furgonunkkal utazunk épp, amikor megláttunk pár gyönyörű olajfa pallót és hasábot egy fűrésztelep bejáratánál. Bementünk körülnézni, kérdezősködni, eltöltöttünk ott pár órát. Egy kis tanakodás után már hívtuk is a cimborát, aki maga is vállalkozó szellem és tetszett is az ötlet. Ezután jött még pár telefonhívás, utánanéztünk jó sok konkrét dolognak, majd úgy döntöttünk mindnyájan, talán még aznap, hogy belevágunk egy új üzletbe.
Magyarországon a barátunk telephelye lett Vas megyében a vállalkozás ,,székhelye”, megszületett a Prémium Olajfa márkanév 2021 tavaszán. Azóta nagyon hosszú utat tettünk meg, de mára a miénk a legnagyobb olajfa fűrészáru készlet Magyarországon. Az inspiráció pedig egy átlagos áprilisi napon talált meg minket, mindenféle előjel nélkül, utána pedig csak a szálakat kellett összehúzni. Úgy hisszük, a világban még számtalan ilyen és hasonló sorsfordító dologgal találkozhat egy utazó, ha akarja, ha nem.
Mi a tanácsotok annak, aki a ti cipőtökben szeretne járni?
Egészen egyszerűen az, hogy ne várjon a tökéletes pillanatra, csak induljon útnak. Nincs tökéletes idő. Mindig vannak kifogások, az élet és a világ pedig mindig közbeszól. El kell tervezni, aztán a tervet kivitelezni. Nekünk komoly karrier lehetőségekre, és egy kényelmes otthonra kellett ránéznünk, és azt mondani, hogy mi mást akarunk, másra vágyunk.
Ami a logisztikai részt illeti, nem kell túl sokat előre szervezni, ezt mi is időközben tanultuk meg. Az első utunkat Dél-Amerikába így visszanézve nagyon túlgondoltuk. Idő és tapasztalat kell hozzá, hogy határozottan, a világra nyitottan útnak tudjunk indulni. Ezért választottuk a Plan Pack Travel Repeat nevet, mert lényegében ilyen egyszerűen le lehet bontani a folyamatot.
Ha praktikai dolgot kéne sorolni, azt mondanánk, hogy hosszabb utat pár hétnél tovább előre nem érdemes részletesen megtervezni, csupán nagy vonalakban. Fontos felkészülni arra is, hogy bár az internet egy csodálatos dolog, ami nagyon sok hasznos infóval szolgál, de minél messzebb megyünk a nyugati civilizációtól, annál kevésbé megbízható az interneten talált információ. Ha valaki el szeretne menni valahova, beszéljen olyan emberekkel, akik már jártak az adott helyen, lépjen kapcsolatba ott élő emberekkel. Hiszen az interneten sok a nem helytálló információ.
A veszélyes helyekre figyelni érdemes, de az ember ösztönösen érzi, hol mit lehet, mit vagy kit kell kerülni, és ahol mégsem, ott a helyiek szólnak, ha kell elmutogatják, ha valahova nem szabad menni. Érdemes figyelni a helyi lakosokra, ez lehet még egy hasznos tanács, amit adhatunk.
Aki utazni szeretne, vágjon bele! Nem érdemes a tökéletes időpontra várni. A világ nagy, csodálatos, és alig várja, hogy megmutathassa a szépségeit.
