Kerüljünk szorosabb kapcsolatba a természettel és egymással, hogy megőrizhessük ezt a világot

Budapestre érkezik a világhírű főemlőskutató, Dr. Jane Goodall.

Dr. Jane Goodall, a környezetvédelem egyik legnagyobb szószólója. A világhírű főemlőskutató, ENSZ-békenagykövet és aktív környezetvédő 1977-ben hozta létre a Jane Goodall Intézetet a csimpánzok és élőhelyük védelmének érdekében. Az azóta eltelt idő alatt pedig már a világ 24 országában alakult Jane Goodall Intézet, s a globális hálózat összesen több mint 110 országot foglal magában. 1991-ben fiatal aktivistákkal megalapította a Roots & Shoots (Rügyek és Gyökerek) programot, amellyel kifejezetten a fiatalabb generációkhoz szól, és ösztönzi őket a környezetvédelemre és a fenntartható életmódra.

Több interjújában hangsúlyozta már a természettel való kapcsolatunk fontosságát.

Szükségünk van a fákra, az égre, és szükségünk van a madarakra. A részüknek kell éreznünk magunkat. És ez azért fontos, mert részei vagyunk a természeti világnak. És tulajdonképpen szinte mindenben függünk tőle

– nyilatkozta még tavaly az Imagine5 magazinnak.

Munkáiban is részletezte már, hogy milyen közel vagyunk a természeti világhoz, mégis úgy tűnik, hogy még mindig úgy viselkedünk, mintha valahogy elkülönülnénk tőle.

Mit kell még tanulnunk?

Bölcsességet.  A csimpánzok sokkal okosabbak, mint azt az emberek korábban elismerték, de nem tudtak olyan rakétát tervezni, amely felmenne a Holdra. Mi emberek viszont a technika vívmányainak segítségével és a kommunikációnkkal sok mindenre képesek lehetnénk. Hosszú távú terveket készíthetünk, és összehozhatjuk az embereket, hogy megpróbáljanak megoldani egy problémát. Ezt beszélt nyelv nélkül nem tudjuk megtenni.

Goodall szerint fantasztikus az állatok kommunikációja, de csak mi fejlődtünk olyan mértékben, hogy az univerzum urainak tekintsünk, és tönkretegyük otthonunkat. Szerinte ez a bölcsesség hiánya. Értelem bölcsesség nélkül, értelem szív nélkül. Az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését és ezt a járványt mi teremtettük azzal, hogy nem tiszteljük a természetet és az állatokat.

Nemrég jelentette meg a Remény című könyvét

A remény az elhatározáshoz és a cselekvéshez kapcsolódik. A könyv írásakor úgy látta, hogy az emberi faj egy hosszú, sötét alagútban halad, de az alagút végén már ott van egy halvány kis fény, és ez a remény. De nem elég csak ülni és remélni, tenni kell, le kell küzdenünk az összes olyan akadályt, mint az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése. Mindannyiunknak össze kell fognunk és cselekednünk kell.

Számomra az a kérdés, hogy – ahogy Churchill tette – harcra kell inspirálni az embereket, és azt mondani, hogy „nem, ezt nem hagyjuk”.

A kutatónő tudja, hogy nem forgathatjuk vissza az idő kerekét, de lassíthatjuk az éghajlatváltozást, mégpedig úgy, hogy az ész és szív összjátékának eredményeként  elég embert tudunk cselekvésre ösztönözni.  Mint említi:

Olyan sokan mondták nekem, hogy nem számít, mit csinálok. Erre a felvetésre mindig az a válaszom, hogy valóban nem, ha csak te vagy. De nem csak te vagy! Szóval szerintem az a fontos, hogy felismerd, hogy amit teszel, még ha kicsinek is tűnik, hatványozottan hozhat változást emberek millióinak döntéseiben.

Egyre többen hisznek abban, hogy a képzelet erejét kihasználva közösen dolgozhatnak a megoldásokon. A környezetvédő Goodall által elképzelt világ olyan lenne, ahol mindenki a természettel és egymással összhangban élne. Egy világ  gyűlölet és keserűség nélkül. Ahol a szeretet és az együttérzés a legfontosabb elemek, és ahol mindenki megértené, hogy az állatoknak ugyanúgy vannak érzései, jogai, mint nekünk. És eljutunk odáig.

szigetvary-zsolt /MTI

Milyen lépéseket tehetünk?

Gondoljunk a napi cselekedeteinkre.

Mit veszünk, honnan érkezett? Károsította-e a környezetet, ha igen, ne vásároljuk meg. Gondoljunk bele, ha húst eszünk, hogyan tartották az állatokat, és arra is, hogy az adott rendszer hogyan teszi tönkre a környezetet.

És próbálj meg etikusan viselkedni. Ez az egyetlen dolog, ami igazán fontos.

Azt mondják: gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan

Ez így hibás gondolat. Ha globálisan gondolkodunk, nem lehetünk mások, mint depressziósok – vallja Goodall. Szerinte azt nézzük, hogy mi van körülöttünk? Mi az, amit nem szeretünk, és mi az amin változtatni tudunk? Nyáron tele van szeméttel a strand, a kirándulóhely? Akkor próbáljunk meg egy baráti társaságot összehozni, és kitakarítani a környezetünket,  esetleg több szemeteskukát kitenni néhány figyelmeztetéssel, felhívással.

 Ha elkezdesz változtatni, attól jól érzed magad, mert tettél valamit. És ha jól érezzük magunkat a változás miatt, többet akarunk tenni azért, hogy még jobban legyünk. És ahogy haladunk, egyre több ember gyűlik össze, tehát elindul egy felfelé ívelő spirál, amely szerint az emberek egyre jobban érzik majd magukat, mert cselekednek, szerte a világon.

-foglalja össze a környezetvédelem nagyasszonya.

2023 májusában Magyarországra látogat Dr. Jane Goodall

Az aktivista négy év után, idén ismét Budapestre érkezik a Central Könyvek és a Jane Goodall Intézet meghívására, hogy május 9-én az ELTE Lágymányosi Campusán, a nagyközönség előtt tartsa meg előadását, mely a tavaly megjelenő “A remény könyve” című kötetének bemutatója is egyben.

Kapcsolódó
Híres természetvédők, akik az állatfajok megmentésének szentelték életüket
Híres állat- és természetvédők, akiket érdemes megismerni.