Sokszor hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy a régi és díszes jobb, mint a dísztelen, de modern, ehhez a véleményhez pedig természetesen minden jogunk megvan. Érdemes azonban megnézni, hogy a XX. század legzseniálisabb építészei hogyan oldották meg a különböző találmányok miatt felgyorsult élet elveinek az építészet nyelvére való adaptálását: kitűnő eszköz ehhez egy németországi nyaralás, aminek részeként az ország ötvenegy világörökségi státuszt élvező helyszíne közül az elmúlt évszázad legjobb példáit is meglátogathatjuk.
Ezek közül gyűjtöttünk most össze ötöt, amit szerintünk mindenkinek látnia kell.
A jövőbe látás képessége
Kevés mérnökről mondhatjuk el, hogy a jövőbe látott, a Le Corbusier néven ismertté vált Charles-Edouard Jeanneret azonban biztosan egy közülük, hiszen a Svájcból indult francia tervező olyan precíz, közel száz év elteltével is tökéletesen funkcionáló házakat hozott létre, mint a Suttgarthoz tartozó Weissenhof két épülete, amik 2016 óta a világörökség részei.
A ma részben Le Corbusier-múzeumként működő, Pierre Jeanneret-vel közösen megálmodott Doppelhaust átadása óta ugyan többször átépítették, 2003-2006 között azonban visszakapta az eredeti arcát, és újra árasztja magából az utolsó belső részletig átgondolt, érett modernizmus szellemét.
A Bauhaus otthona
A XX. század legnagyobb hatású művészeti iskolája, az 1919-ben Walter Gropius által létrehozott Bauhaus öröksége, illetve hatása Magyarországon is tetten érhető, a legszebb darabokért azonban érdemes visszamenni a forráshoz.
Az 1925-ben Weimarból Dessauba költöző intézmény iskolaépülete, valamint a Mesterek Háza is megérdemli, hogy élőben lássuk, sőt, utóbbiban akár egy kifogástalanul berendezett élettérben is eltölthetünk egy-két éjszakát.
A korai modern legszebb cipőgyára
A már említett Walter Gropius a Bauhaus létrejötte előtt közel egy évtizeddel, 1911-1913 között Adolf Meyerrel közösen hozta létre alsó-szászországi Alfeldben a Fagus cipőgyár épületét, ami mindent felülírt, amit korábban a gyárakról az emberek gondoltak:
a fényárban úszó termeket óriási üvegfelületek világították be, a falaknak pedig csak egyetlen szerepe volt:
az, hogy kívül tartsák az esőt, a hideget, és a zajt
– vallotta később a tervező.
Egy szénbánya is lehet szép
Az 1847-ben megnyílt Zollverein szénbánya gyorsan sokasodó épületei és aknái közt egy 1926-is tulajdonosváltás után jelent meg a modern: a tizenkettes számmal jelölt Albert-aknát jegyző Fritz Schupp és Martin Kremmer a Bauhaus elveit követte, 1930-ban született tornya és érdekes téglaarchitektúrájú épülete pedig évtizedekre meghatározta a bányaépítészet irányát.
Berlin modern lakótelepei
A XX. század nemcsak a homlokzati díszek számának gyors csökkenését, de a szociális lakásépítési hullámok megjelenését is elhozta: ennek a két folyamatnak a találkozásából született meg a német főváros hat lakótelepe, amiknek a tervezésében a kor fontos csillagai, Gropius, Hans Scharoun, a Magyarországról indult Forbát Alfréd, illetve Bruno és Max Taut vettek részt.
Az otthonokban közös volt, hogy az egyre nagyobb lakásínség kezelésére külön fürdőszobával és konyhával rendelkező egységekként születtek, a társasházak alaprajzaikkal és technológiai újításaikkal pedig teljesen átírták a modern otthontervezés elveit.
