Életmód

Bűvöletben tartják a természetfotóst a Balaton szépségei

Somogyi László
Somogyi László
Nyitott szemmel és értő füllel járja a természet szerteágazó ösvényeit, ahol mindig van olyan pillanat, ami könnyedén magával ragadja és rabul ejti.

Somogyi László Tapolcán él a családjával. A fotózás és a természetjárás a hobbija, és ez a kettő karöltve adja számára az igazi kikapcsolódást. Azonban nem csak ezeket a szabadidős elfoglaltságokat szereti, hanem a munkáját is, amit szívvel-lélekkel végez. Az egyik szakmája a növényvédelem, de jelenleg túravezető és intézményvezető a Badacsonylábdihegyi Ökoturisztikai Látogatóközpontban, valamint településgondnok Badacsonytördemicen.

Somogyi László

Nagy érdeklődéssel figyeli a Balaton, a Balaton-felvidék és a Kis-Balaton élővilágát, valamint a térség geológiája, történelme, valamint a borászata is a szívügye.

A fotózás útján egy családi album indította el, amiben hosszú évtizedek emlékei lapulnak, és amiket gyermekként ámulatba esve nézegetett.

Apámnak volt egy kis kompakt filmes fényképezőgépe, ami minden családi eseményen és kiránduláson ott volt. Ő nem fotós, de persze, ha neki volt gépe, akkor nekem is kellett. Volt egy családi fotóalbum, ahol még a dédszüleimet is láthattam. Nagyjából egy évszázadnyi fotós emlék van abban a könyvben, és amikor nézegettem akkor mintha időutazáson vettem volna részt. Akkor határoztam el, hogy magam is meg szeretném örökíteni a pillanatot

– kezdte el történetét Somogyi László a Sokszínű vidék megkeresésére.

Somogyi László

Az első fényképezőgépe egy Smena 8m volt, aminek az árát tíz éves korában gyűjtötte össze a húsvéti locsolópénzekből. Kereken háromszázötven forint volt és járt hozzá egy 24 kockás fekete fehér film is. Ennek már több mint harminc éve, ekkor kezdődött a fotózás iránti szeretete.

Akkoriban csak a zsebpénzemből gazdálkodhattam. Ebből vettem filmet és ebből hívattam elő a fotókat. Azt a 24 kockát be kellett osztanom, és nem lehetett csak úgy ellövöldözni a nagyvilágba. Ezért, ha találtam egy témát, akkor azt alaposan körül jártam a legjobb fotó érdekében. Így tanultam meg az alapokat. 2003-ban vettem meg az első digitális fényképezőgépemet, ami egy kis kompakt volt, de, már nem kellett spórolni a fotókkal. Kinyílt a világ. Utána még elkoptattam három bridge masinát is, és az első komolyabb tükörreflexes gépemet 2013-ban vettem meg

– mutatta be, hogy az elmúlt évek alatt, hogyan fedezte fel a fotózás rejtelmeit.

Somogyi László

László jelenleg tükörreflexes fényképezőgéppel és drónnal készíti a szebbnél-szebb felvételeit, de a fotózás előtt alaposan odafigyel arra, hogy a fényképezőgépével minden rendben legyen.

Legelőször feltöltöm az akkumulátorokat, és ellenőrzőm, hogy van-e memóriakártya a fényképezőgépeimben, mert ezzel kapcsolatban vannak rossz élményeim. Egy februári reggelen a kertben lévő farakás között egy téli bundás hermelint pillantottam meg, ahogy táplálék után keresgélt. Még arra is volt időm, hogy bemenjek a házba a fotómasináért, és bevárta, hogy csináljak róla pár fotót. Amikor vissza akartam nézni a felvételeket, akkor derült ki, hogy kártya nélkül a vak világba lövöldöztem. Nem tudom leírni a csalódásomat, de csak magamat hibáztathattam

– részletezte, miért is fontos, hogy felkészülten induljon útnak egy-egy fotózásra. Bevallása szerint a fényképezőgépe mindig nála van, még munka közben is, hiszen volt rá példa, hogy szőlőmetszés közben sétált be egy szép őzbak a táblába, a gépnek hála a találkozásról fotók is tudtak születni.

Somogyi László

László bármikor nyakába akassza a fényképezőgépét, amikor kedve úgy tartja, de vannak olyan témák, amikhez fontos egy bizonyos napszak.

Tájkép készítésre bármelyik napszak jó, napkelte, naplemente, éjszaka, vagy verőfényes napsütés. Ha vadakat szeretnék fotózni, akkor a hajnali és a reggeli órákat választom, mert akkor jobban mozognak. Igazából nálam hangulat kérdése is a dolog. Van olyan időszaka az életemnek, amikor jobban szeretek éjszaka fotózni

– vázolta fel azokat az időszakokat, amikor a fotói készülnek.

Az éjszaka fátyla alatt készült felvételeket az alábbi galériában lehet megtekinteni.

Galéria
Somogyi László

 

Azonban van a napnak olyan időszaka, ami igazán rabul tudja ejteni, amikor különleges érzés keríti őt hatalmába, ilyenkor szó szerint csak ő van és milliónyi csillag fénye.

Szeretem a hajnalokat, mert az ébredő természet mindig tartogat valami meglepetést és érdekes témát. Szeretem az éjszakát, mert a sötétben mindig van egy kis misztikusság és a csend, a nyugalom körülveszi az embert a csillagos égbolt alatt. Az éjszakában van valami ősi, megfoghatatlan érzés, ami jól eső borzongással tölt el. Egyszóval szeretem fotózni a csillagos eget és a tejutat a tanú hegyekkel, vagy a Balatonból kelő nyári teleholdat

– részletezte, miért is ejti őt rabul az éjszaka titokzatos világa.

Somogyi László

László minden évszakban megtalálják a fotózás szépségét, de az őszi időszak a kedvence. A színesedő természet és az erdők bőséget adó nyugalma az, amit nagyon szeret ebben a számára fontos évszakban.

Kedvenc fotótémám a ködben úszó tanú hegyeknek is ilyenkor van a szezonja. Szerintem az ősz nem az elmúlás, hanem a bőség és a természet szemet gyönyörködtető változásának az ideje. A munkámból adódóan ősszel van egy kis nyugalmas időszaka az életemnek, ezért több időt tudok fotózással tölteni

– osztotta meg kedvenc évszakához szorosan kapcsolódó érzéseit.

A tanúhegyek különleges szépségeit az alábbi galériában lehet megtekinteni.

Galéria

László felvételein nagy szerepet kap a Balaton és a Balaton-felvidék élővilága, a környező erdők és rétek állatai, az állandó változásban lévő természet és táj szépségei.

Az utóbbi időben az időjárás és a légkör optika is a kedvenc témáim közé tartozik. Kicsit kacérkodok az éjszakai tájkép és az asztrofotózással is. Tavaszi és nyári időszakban sok időt töltök a Balatonon

– mutatta be a számára legkedvesebb fotótémákat, és kiemelte, hogy a Badacsonylábdihegy és Szigliget között elterülő nagy nádas és annak az élővilága örök téma a számára, ami nagyon közel áll hozzá.

Az alábbi galériában a ritkán látható légköri és légköroptikai jelenségek különleges pillanatai láthatóak.

Galéria

László nem csak fényképezőgéppel a kezében járja a Balaton meseszép vidékét, hanem a levegőből, drónnal is a tájat pásztázza, aminek köszönhetően egy olyan nézőpontból mutatja meg szeretett vidéke szépségeit, ahogyan sokan még nem látták. Éppen ezért ezek a felvételek egyediek és nagyon különlegesek.

Amióta drónnal is felvételeket készítek, az időjárás és a légköroptika is a kedvelt témáim közé tartozik. A ködben úszó tanú hegyek nagy kedvenceim, valamit a viharok, és az azt megelőző, és utáni légköri jelenségek, mint például egy szupercella, peremfelhő, vagy a szivárványok kialakulása. Szélcsendes időben a Balaton teljesen megnyugszik, a környező hegyek, valamint felhők tükörképe látszik a hatalmas vízfelületen. Ez az egyik fő és kedvenc témám. Gyerekkorom óta a Balaton elválaszthatatlan része az életemnek, és a legtöbb emlékem is oda köt

– részletezte, melyek azok a különleges pillanatok, amik többek között egyedi hangulatú fotóin szerepelnek. De ezek mellett nagy szerepet kapnak a vadon élő állatok is, amelyeket természetes környezetükben figyel meg, követi nyomon életmódjukat, a megfigyelési élményeit és azok minden fontos mozzanatát pedig nagy elhivatottsággal dokumentálja is.

A Balatonról készült egyedi hangulatú fotóit az alábbi galériában lehet megtekinteni.

Galéria

 

Minden fotótémájának megvan a maga ideje és helye, amikor a legtöbb megfigyelési élmény várja őt. László szereti megélni a pillanatot, és képes hosszú órákon át ücsörögni az erdőszélen várva a megfelelő pillanatot, hogy például egy, napok óta megfigyelt szarvasbikát meg tudja örökíteni.

A vizes élőhelyek tavasszal és nyáron mutatják a legszebb arcukat, erdő mezőre pedig ősszel és télen, valamint kora tavasszal járok szívesebben. A Balatonra tavasszal és nyáron reggelente és kora délelőtt járok. Olyankor még jobban mozognak a madarak, és a nagy nádas ragadozó madarai is ilyenkor élénkebbek. Ha éjszaka támad kedvem fotózni, akkor valamelyik Balaton-felvidéki hegyet választom célnak, mert a hegytetőkön kisebb a fényszennyezés, és a csillagos ég is közelebb van. A tapolcai malom tó is a kedvenc helyeim közé tartozik, oda bármelyik napszakban szívesen megyek

– osztotta meg a Balaton értékeit, amik a fotói főszereplői.

Somogyi László

A munkájából adódóan a Badacsonylábdihegy és Szigliget között elterülő nagy nádas – ahol a vízitúrákat vezeti -, a kedvenc helye. Nagyon sok időt tölt itt el, és napról-napra figyelemmel tudja követni az élővilágot, az évszakok változást és a természet minden szépségét.

A Balaton mindig más arcát mutatja. Tavasztól őszig ezernyi lehetőséget tartogat a fotózás szerelmeseinek. Egy nyári naplemente a szigligeti vár mögött, egy csetlő botló kócsagfióka, vagy egy zsákmányáért fejest ugró küszvágó csér és még sorolhatnám bármeddig

– mutatta be szeretett vidéke értékeit.

A madárvilág szépségét az alábbi galériában lehet megtekinteni.

Galéria

A Kis-Balaton vizes élőhelyein – melyek megidézték Fekete Istvánt is a  Tüskevár regényében -, az alkonyat közeledtével megélénkül az élet és a  vízimadarak ricsajától hangos a berek. A békák naplemente utáni koncertje vegyül a zöld lombszöcske és a tücskök ciripelésével.

De nem csak a vizes élőhelyek rejtenek titkokat és gazdag élővilágot, hanem a hatalmas erdőségek is.

A Tapolca és Uzsa között elterülő hatalmas erdőségben, akkora gímszarvas bikák élnek, hogy némelyik elmehetne jávorszarvasnak is. Muflonok is meglelték az otthonukat azon a területen, és egy kis türelemmel és jó széljárással be is lehet őket cserkészni egy fotó erejéig. Mostanában sokat járok a Tapolca medencében élő aranysakálok után. Van pár vadkamerám kihelyezve nagyon jó csalitos helyekre, ahol többször is sikerült sakálokat fotóznom. Remélem egyszer sikerül a tükörreflexessel is

– osztotta meg vágyát.

A vadakról készült fotóit az alábbi galériában lehet megtekinteni.

Galéria

Lászlónak sok különleges élményben volt már része az elmúlt évek során. Hiszen mindig nyitott szemmel és értő füllel járja a természet szerteágazó ösvényeit, valamint mindig van olyan pillanat, ami könnyedén magával ragadja őt.

Egyszer a madáretetőt mentem feltölteni eleséggel, és a tetején ott ült egy karvaly. Azt hittem, hogy azon nyomban elrepül, ahogy meglát, de nem így történt. Egy méternél is közelebb engedett magához, és épp olyan kíváncsian nézett rám, ahogyan én őrá. Gondoltam talán beteg vagy valami baja van, de semmi gond nem volt. Hagyta magát fotózni, még pózolt is nekem. Körülbelül fél órán keresztül haverkodtunk, amikor jött egy csapat veréb, és villámgyorsan kiemelt egyet a csapatból majd előttem megette. Utána jóllakottan elrepült, és többet nem láttam. Hatalmas élmény volt

– részletezte a karvaly és a közte szövődött barátságot. De nem csak ez az egy maradandó élménye volt, aminek a főszereplője egy ragadozó madár.

Somogyi László

Egy másik számára fontos pillanat egy fenséges szépségű ragadozó madárhoz kötődik.

A másik ilyen élményem pedig egy parlagi sashoz köthető. Szigligeten és Hegymagas között jártam a nagy rét szélében pár éve januárban, az egyik bokrost megkerülve szemben találtam magam a sassal amint egy kint hagyott szénabálán pihent. Persze amint meglátott azonnal elrepült én pedig dobtam utána egy kapáslövést a fényképezőgéppel. Szerencsére jól sikerült a fotó, és utólag tudtam meg, hogy ezen a környéken milyen ritkaság a parlagi sas

– osztotta meg a térségben ritkán előforduló ragadozó madárral átélt élményét.

Somogyi László

Lászlónak több olyan élménye van, ami fontos a számára, amikhez kedves emlékek kötődnek. Ilyen volt a jégmadárral köttetett barátsága, aki letelepedett mellé a horgászstégre és együtt figyelték a halakat. Természetesen több fotó is készült a nem mindennapi modellről. Tavaly ősszel pedig ritka jelenséget, ködívet sikerült fotóznia drónnal és fényképezőgéppel is, amikor a Szent-György hegynek köd a szoknyája és ködív a palástja.

Egy fontos élmény a számomra egyebek mellett, egy hajnali ködös fotóm, amit a National Geographic magazin a hónap fotójának választott, és megjelent nyomtatott formában is. Él egy hermelin család a munkahelyem közelében és az első találkozáskor már tudtam róluk jó fotókat készíteni. Pár fotót feltöltöttem a közösségi médiába, és a National Geographic is beválasztotta az egyiket a nap képei közé. Pár napra rá megkerestek a Corvina kiadótól és az éppen akkor megjelenő egyik könyvükbe, ami a menyétfélékről szól, az én hermelines fotóim is szerepelnek

– részletezte azokat az élményeket, amik a legfontosabb a számára, és amik közé még hozzátartozik a hajnalmadárról készült fotói, amik három órát várakozás után készültek el, vagy a szarvasokról készített felvételei, amik izgalmas kalandokat tartogattak, hiszen több száz métert kellett Lászlónak lapos kúszásban megennie, hogy a csapatot meg tudja örökíteni. És végül egy balatoni vidrához is kedves emlék kötődik, aki László a csónakjától pár méterre bukkant fel, és hagyta magát fotózni miközben kecskerákot evett.

Somogyi László

A cikkben szereplő fotókat Somogyi László készítette, akinek egyedi hangulatú felvételeit a Facebook oldalán is figyelemmel lehet követni.

Kapcsolódó
Rabul ejtették a madarak a borsodi természetfotóst
Gábor fotói olyan pillanatokat mutatnak meg, amiket a természetben testközelből nem láthatunk.
Olvasói sztorik