A természetjárás hazánkban is egyre népszerűbb, ezt mutatja többek között az is, hogy évről-évre nő a kéktúrázók száma, ahogy a különböző szervezett teljesítménytúrákon indulóké is és megszaporodtak a túravezetők ajánlatai is az ország szinte minden tájegységén. A kirándulás, túrázás kitűzött kilométereit egyre színesebb skálán tudjuk teljesíteni. Lehet rekreációs jelleggel, csak a csavargás, a természet élvezetéért menni, kényelmes tempóban, de lehet időre, akár 24 órát túrázni például a Kinizsi 100 teljesítménytúrán.
Van módunk nordic walking technikával sétálni, tudunk erdőfürdőzni és persze tekerhetünk kerékpárral is. Az egyik legizgalmasabb módja a természetjárásnak pedig a vadkempingezés, aminek van egy igencsak radikális fajtája, mondhatni a kirándulás heavy metalja, a buschraft.
Ez a túlélő túrázás, ami röviden annyit jelent, hogy a túrázó próbál úgy boldogulni a természetben, hogy minél kevesebb és minél egyszerűbb eszközöket használjon a természetben: tőrt, kisfűrészt, baltát, tűzgyújtó eszközt, egy főzőedényt és esetleg ponyvát.
A bushcraft egy ausztrál kifejezés, a bozót szóból ered, és a természetben való túlélés és boldogulás készségét, annak fejlesztését, ismeretanyagát foglalja magában.
A bushcraft, csakúgy mint a vadkemping, nehezen definiálható pontosan. Mint ahogy a vadkemping a természetben töltött idő (éjjelei), addig a bushcraft a természetben való boldogulást jelentheti, minimális felszereléssel. A vadkemingezéskor a tábor a magunkkal vitt felszerelés segítségével áll elő, addig bushcraft esetén mindössze egy tőr (és pár minimális eszköz) a segítségünk, hogy tábort állítsunk
– mondta el a Sokszínű Vidéknek Koczog András, természetjáró, túravezető, a turaoldal.hu üzemeltetője és a Facebook-on a Vadkemping csoport alapítója, szerkesztője.
András bár nem szakértő, de mint a vadkempingezés hazai mozgalmának résztvevője, van rálátása a vadkemping és bushcraft kapcsolatára. Mint elmondta, az előbbi esetén a sátor a hátunkon megy, majd a természetben építjük fel, míg bushcraftnál a helyszínen talált dolgokból építünk menedéket. Ugyanez igaz az élelemre is valamilyen szinten: túra, vadkemping esetén magunkkal visszük és ott melegítjük, ritkábban elkészítjük, bushcraft esetén viszont egy részét ott helyben is szerezzük be (növényeket, gobákat), mégha a húst és alapfűszereket magunkkal is visszük.
András elmondta azt is, hogy a hús beszerzésében leginkább csúzlit, csapdákat használnak a vadászathoz, de ez hazánkban illegális, ő például úgy imitálta ezt, hogy frissen leölt csirkét vitt magával.
Nálam a vadkemping egy túrafolyamat része, míg bushcraft esetén a tábor napokig használatban van, mivel a felépítése is egy napot azért igénybe vesz. Mindkettő a természethez közeli “hobbi”, de azért más szint. Valamikor úgy fogalmaztam meg, ha a kapcsolódó dolgokat leszámítjuk, hogy a sorrend: ősemberi lét, bushcraft, vadkemping, tanyasi lét. Ez nagyjából fedi a fokozatok munkaigényét, kényelmi minőségét is.
András tapasztalatai szerint a bushcraft és a vadkemping nem feltétlen fedi egymást, nem is egymás után következő lépcsőfokok. Aki jó és érdeklődő bushcraftos, a vadkempingben még nem feltétlen van otthon, és fordítva.
Én nem mondanám, hogy nincs olyan, hogy “bushcraft túra”. A bushcraft, azaz “bozótmívesség” főképp arról szól, hogy az ember a természetben tábort épít, illetve főz, és ezekhez alapanyagokat gyűjt. A túrázás itt annyi, hogy a közeli helyszínre eljut, de közel sem elsődleges. Vadkemping esetén is a helyszíni alvás a lényeg, de ott azért ez sokkal jobban kapcsolódik a túrázáshoz is.
András maga a buschraft részeit már beépítette a túrázásba, épített már menedéket, gyűjtött növényt, főzött csalánteát, de nem ment ki a természetbe hosszú távra, alapos felszerelés nélkül. De mint túravezető, már erősen kacsingat felé, főként azért, mert érdekli a megszerezhető tudásanyag.
A mozgalom hazai népszerűségével kapcsolatban András elmondta, hogy leginkább a YouTube-on futnak ilyen videók, de jellemzően kezdő szintű vagy épp nem annyira szekértő anyagok kerülnek fel. Van néhány profi szintű buschraftos, de még van hová fejlődnünk bőven.
Bushcraft esetén, mint egy igazi vadkempinges is, próbál a természethez minél közelebb kerülni a természetjáró. A kaland azzal kezdődik, hogy kimegyünk a természetbe, és egy olyan táborhelyet választunk, ahol fel tudjuk építeni a tábort, illetve a közelben jó alapanyagok is vannak úgy az építéshez, mint a főzéshez. Illetve természetesen útközben is gyűjtjük hasznos növényeket, gombákat.
Elsőre a tábort kell felépítenünk, ehhez igen széles a skála: egy ponyvamenedéktől kezdve egy komplett faházig elkészíthetünk bármit. A főzéshez ugyanígy széles a mezsgye. Lehet szigorúan az ott talált növényekből főzni, de jellemzőbb, hogy a hazulról hozott hús készül el a kinn fellelt növényekkel és gombákkal együtt. És a felépült táborban töltünk pár napot, azt csinosítjuk, élvezzük a kint létet.
És néhány gondolat a végére. A gombákat csak akkor szedjük, ha 100 százalékban ismerjük, hogy ehető vagy vizsgáltassuk be. A buschraftban pedig a tűzgyújtás, menedékkészítés, vízszerzés és -tisztítás, élelemszerzés, csomó és építőtechnika és elsősegélynyújtás azok az alapkészségek, amiket el kell sajátítani, hogy belevágjunk egy ilyen kalandba. Aztán pedig a tapasztaltok alapján egyre többet tanulhatunk a természetben.
