Tovább folytatódott a Szent Fülöp monostor feltárása Szegeden – írta a Délmagyar.
A szőregi dombon álló középkori monostor építéséről és pusztulásáról nincsenek pontos adatai a szakembereknek. A szájhagyomány szerint a szőregi dombon állt a monostor, ahol ma is láthatók romok. Sokáig azt hitték, ezek a Szent Fülöp monostor maradványai, de tévedtek. Az Árpád-kori Szent Fülöp monostor a tatárjárást még valószínűleg túlélte, de valamikor a 13. század végén, 14. század elején megsemmisült.
Megtaláltuk a templom északnyugati sarokpontját, aminek nagyon-nagyon örülünk, illetve találtunk egy falszakaszt – amit olyan szinten bolygattak meg a temetkezésekkor, hogy szinte teljesen el lett bontva –, de az alapozása látszik, így valójában a nyugati fal egy részét is sikerült megtalálni
– nyilatkozta a portálnak Löffler Zsuzsanna, a Móra Ferenc Múzeum régésze.
Temető és templom
Szőreg a honfoglalás óta lakott település volt, de a török hódoltság idején elpusztult. A 18. században telepítették be ismét a környéket, akkoriban egy új templomot is építettek. A monostordombot temetőként használták, az Árpád-kori épület tégláit pedig elhordták.
A szőregi monostordombon az elmúlt évszázadban két ízben is zajlottak régészeti feltárások. Először 1903-ban Reizner János és Tömörkény István, majd 1976-77-ben a legendás múzeumigazgató és régész, Trogmayer Ottó kutatott a Szent Fülöp monostor után. A hetvenes években egy körülbelül 20 méter hosszú falmaradványt találtak, amit visszatemettek. Csaknem fél évszázad elteltével a Móra Ferenc Múzeum régészei úgy döntöttek, újabb vizsgálatnak vetik alá a területet.
Sírokat tártak fel
A szőregi domb tudományos feltárása két éve kezdődött. A szegedi közgyűjtemény régészei a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének munkatársaival a középkori lelőhelyet talajradarral vizsgálták át, a Szent Fülöp monostor falait keresve. Munkájukat nehezítette, hogy a dombot a 18.-19. században temetőként használták a környékbeliek, később pedig, egy tereprendezés miatt, törmelékkel töltötték fel a helyszínt.
Monumentális épület lehetett
A tavaszi ásatáson egy 15 méter hosszú falszakasz került a felszínre, valamint az újkori temetőből származó nagyon sok sír. A falak méreteiből arra következtetnek, hogy egykor impozáns épület állhatott az apátság területén.
A falmaradványok mellett újabb sírokat is találtak a régészek, de ezek nem az Árpád-korból, hanem a 18-19. századból származnak. A szőregi monostordombon zajló ásatás egy időre befejeződik. A szelvényeket, falmaradványokat szeptember végéig ideiglenesen visszatemetik, majd jövő tavasszal folytatják a feltárást.
