Az árvíz látható veszélyei mellett nem elhanyagolhatóak a „láthatatlan” károk – így elsősorban a fertőzések, amelyek az árvíz levonulását követően lépnek fel.
Az árvíz nem csak látható veszélyekkel jár. A víz által sodort hordalék, ürülék, állati tetemek miatt az árvíz minden egyes köbcentiméterben milliós nagyságrendben nyüzsögnek a kórokozók. Ezek a víz elvonulása után visszamaradva és elszaporodva súlyos megbetegedéseket okozhatnak. Árvíz után leggyakoribbak a fekáliás coliform, Clostridium perfringens és szalmonella okozta fertőzések, amelyek különösen csecsemőknél és időseknél okozhatnak életveszélyes állapotot. E kórokozókat könnyen bevihetjük a lakásba a kezünkön, a ruházatunkon, vagy akár a cipőnk talpán is, így az árvíz által érintett felületek, tárgyak fertőtlenítése alapvető fontosságú a fertőzések megelőzése érdekében
– fejtette ki Dr. Bánhegyi Péter, a Caola Zrt. kutatás-fejlesztési vezetője.
A szakembere kiemeli, hogy az aktív oxigén alapú hipokloritos fertőtlenítőszerek a leghatékonyabbak az árvíz után megtelepedett kórokozók elpusztításában. Különösen az olyan felületeket kell fertőtleníteni, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az emberi szervezettel – így a padlókat, falakat és bútorokat. A szaniterek, konyhai felületek és háztartási eszközök alapos tisztítása is nélkülözhetetlen a biztonságos lakókörnyezet megteremtéséhez.
Rovarirtás és a fertőző betegségek megelőzése
A rovarirtás szintén kritikus pontja az árvíz utáni helyreállításnak. Bánhegyi dr. hangsúlyozza, hogy a pangó víz és megnövekedett páratartalom ideális környezetet biztosít a szúnyogok, legyek és egyéb rovarok számára, amelyek különböző fertőző betegségeket terjeszthetnek.
Az árvízi területeken különösen meleg, párás időben gyorsan elszaporodnak a kártevők, így a szúnyogok és más vérszívó rovarok, amelyek számos fertőzést hordozhatnak. Hatékony rovarirtó szerek használata, különösen a szabadban és a vízgyűjtő területeken, kulcsfontosságú a betegségek terjedésének megakadályozásában. A megfelelő rovarirtás segít megelőzni olyan betegségeket, mint a nyugat-nílusi láz és egyéb vírusok
– mondja a szakember.
Környezetvédelmi és egészségügyi hatások
Az árvíz súlyosan érinti a természetes környezetet is. A nagy mennyiségű csapadék miatt megnövekedett talajerózió, valamint a víz elszennyeződése hosszú távú károkat okoz az élővilágban. A helyi vízgyűjtők, folyók és tavak szennyeződése tovább növeli az egészségügyi kockázatokat, mind az emberek, mind az állatvilág számára.
Az árvíz után nemcsak a fertőtlenítés és a rovarirtás elengedhetetlen, hanem a környezet megfelelő tisztítása és helyreállítása is. Az iszap, hulladék, törmelék és egyéb szennyezőanyagok eltávolítása kiemelt fontosságú a talaj és vízkészletek védelme érdekében. A helyi lakosoknak együtt kell működniük a hatóságokkal, hogy minél hamarabb megtörténhessen a szennyezett területek fertőtlenítése, és az élővilág megóvása
– emeli ki Dr. Bánhegyi Péter.
A következő teendők elvégzése ajánlott még:
- Az árvíz és áradás által érintett területek alapos szárítása és szellőztetése segít megelőzni a penészképződést és a további károk kialakulását.
- A szennyeződött terület (utak, házak udvara) tisztítása és fertőtlenítése, elsősorban olyan aktív oxigéntartalmú szerekkel, mint a lúgos hipoklorit-oldat. Ez hatékony, olcsó, nagy tételben hozzáférhető, és használat után a környezetre ártalmatlan anyagokká bomlik le.
- Az érzékeny felületek, használati tárgyak, bútorok, járművek fertőtlenítése kombinált hatóanyagú fertőtlenítőkkel. Előnyösek a benzalkónium-klorid és guanidin-származékok kombinációi vizes, vagy alkoholos oldatban.
- Rendkívül fontos a mentésben résztvevők személyi biztonsága! Ez védőruházattal, és kézfertőtlenítő géllel oldható meg hatékonyan.
- A szennyezett terület elhagyásakor kézmosás fertőtlenítő hatású folyékony szappannal.
- Rovarirtás folyamatos fenntartása: a rovarpopuláció növekedésének megakadályozására javasolt a szabadban és beltéren a piretroid hatóanyagú (permetrin, tetrametrin) porzószerek és aeroszol készítmények használata.
