A szabadidős kirándulás és a túrázás a modern kor találmánya, hiszen mindaddig az emberi szükségleteink miatt jártuk a természetet. Az ipari termelés, a polgárosodás és az értelmiség igénye hívta életre a szervezet kirándulásokat, a turistamozgalmat.
A Magyar Természetbarát Szövetség kiadványában arról ír, hogy Magyarországon az első turistaegyesület 1873. augusztus 10-én alakult Ótátrafüreden: a Magyar Kárpát Egyesület (MKE) néven és célkitûzései között a Tátra feltárása, propagálása, kiépítése szerepelt.
Ebből a szervezetből vált ki és alakult meg 1891-ben a Magyar Turista Egyesület. Az igazi turista élet az MTE egyre szaporodó budapesti és vidéki osztályaiban valósult meg, 1892-ben már 2663 fõt tartottak nyilván. Az idők folyamán az egyik legerősebb magyar turista egyesületté vált. Főleg a Pilis és Börzsöny lett a munkaterülete, de az egész országra kiterjedt alkotó tevékenysége, fõként a turistaházak terén.
Az 1910-es évekre az országban már közel 60 turista egyesület létezett, e szervezetek koordinálására alapították meg 1913-ban a Magyar Turista Szövetséget.
A túrázás egyre népszerűbb lett, az 1930-as évekre már egységesített turistajelzések vezettek a terepen, és a folyamatos turistaúthálózat-bővítések kapcsán született meg egy tájegységeket összekötő, az egész országon áthaladó „turista-főútvonal” ötlete, így 1938-ra el is készült az egységes útvonal: az Országos Kéktúra.
Ma már a túrázás nemcsak kikapcsolódás, hanem életmód és közösségi élmény is lehet egyben, amely minden korosztály számára izgalmas kaland, igazi feltöltődés a testnek és a léleknek a zajos hétköznapok után. Lássuk a kezdeteket!
Néhány fotót külön is kiemelünk!
Az alábbi kép az első felvétel a Fortepan gyűjteményében, amit a túrázás, kirándulás keresőszavakat bepötyögve találtunk. A Trianon előtti Magyarország terültén (ma Szlovákia) található Besztercebányán kaptak lencsevégre egy piknikező társaságot a város környéki erdőszélén 1880-ban.
Ezen a képen a kirándulók a Magas-Tátrában, a Rainer-kunyhónál (Rainerova chata) járnak 1901-ben:
Erdélyben, a Tordai-hasadéknál 1906-ban:
Szentendrén, a Lajos-forrásnál jártak a turisták 1924-ben:
Pilis hegység, Kétágú-hegy 1932:
A Budai-hegység legmagasabb hegye a Nagy-Kopasz déli oldala, háttérben balra a Tarnai-pihenő:
Budai-hegység, Kálvária-hegy, a háttérben balra a Zsíros-hegy, jobbra lent Solymár 1958-ban:
Ismét a Lajos-forrás, a Ságvári Endre turistaház, ahol épp gyülekezik a sok túrázó 1975-ben a Ságvári Endre Emléktúrára:
Korábban már részt vettünk izgalmas időutazásokon a Fortepan univerzumában. Jártunk már kocsmakörúton, a Balatonon is nyaraltunk az ősökkel és megnéztük, hogyan szüreteltek dédapáink.
