A Nógrád vármegyei Vizslás is megalkotta a saját rendeletét a helyi önazonosság védelméről, tette mindezt úgy, hogy a törvényt eddig alkalmazó települések ötleteiből bőven merített, és szinte a teljes repertoárt alkalmazta is.
Az október 1-jén hatályba lépett rendelet célja az indoklás szerint a „község társadalmi értékeinek, hagyományainak és karakterének megőrzése, valamint a településen élők életmódjának, és szokásainak megtartása, továbbá a település közbiztonságának fenntartása.”
Ha valaki eladná az ingatlanát olyasvalakinek, aki korábban nem a nagyjából 1000 fős településen élt, akkor vele szemben elővásárlási jogot élvez a vizslási önkormányzat, az adásvétel tárgyát képező ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa és a településen ingatlantulajdonnal rendelkezők, ebben a sorrendben.
A lakcímlétesítési engedély szabályai pedig a következők, avagy az lehet vizslási lakos, aki:
- bemutatja erkölcsi bizonyítványát, és büntetlen előéletű,
- legalább középfokú végzettsége van,
- nullás adóigazolást visz az önkormányzatnak,
- tisztázott, folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik (a lakcím létesítési kérelem benyújtását megelőző 2 évben rendelkezik legalább 365 nap biztosítotti jogviszonnyal),
- személyes meghallgatáson vesz részt a képviselő-testület előtt,
- megfizeti a betelepülési hozzájárulást, ami az ingatlan bruttó vételárának 10 százaléka, vagy ha ingatlanszerzés nélküli a lakcímlétesítés, akkor 150 ezer forint.
És ha még ez sem lenne elég, feltétel, hogy „a betelepülni kívánt ingatlanban a már lakcímmel rendelkező személyeket is figyelembe véve az ingatlan alapterülete alapján az egy főre jutó négyzetméterek száma legalább 10 legyen.”
Vizslás tehát a betelepülési hozzájárulási díjtól az egy főre eső négyzetméterek szabályáig szinte minden, más településeken már alkalmazott szigort bevetett. Igaz, itt nem feltétel magyarul tudni, mint Sátoraljaújhelyen.
Van egyébként már olyan település is, ahol az 500 ezer forintos betelepülési díjat egy feltétellel vissza lehet kapni.
