Szent Orsolya napja október 21-én kiemelkedő ünnep a keresztény és magyar néphagyományban. A nepszokasok.hu gyűjtése szerint ez a nap számos vallási és népi szokást ötvöz.
A templomokban ezen a napon régen ünnepi miséket tartottak, sok helyen a fiatal lányok külön szertartás keretében kaptak áldást, kérve számukra az erényességet és lelki vezetést.
A magyar néphagyományban ezen a napon gyertyát gyújtanak a család nőtagjaiért, különösen a lányok boldogulásáért. A „páros gyertyagyújtás” a házasságra és termékenységre utal, míg a zarándoklatok és imák az égi közbenjárás kérését szolgálják.
A paraszti világban az őszi ünnepek mindig fontos szerepet töltöttek be az időjárás és a következő év termésének előrejelzésében. Szent Orsolya napja kiemelkedett ezek közül, mivel sok helyen úgy tartották, az aznap uralkodó időjárás hosszabb távon is meghatározó lesz. Egy régi népi mondás szerint:
ha Orsolya napján süt a nap, karácsonyra havas az ablak.
Máshol úgy tartották, Orsolya napja előrevetíti a tél jellegét: ha szép az idő, akkor karácsonyig kitart, hosszú ősz várható, míg az esős idő korai telet jelez.
A termésjóslás másik formája az volt, hogy ezen a napon megnézték a búzavetés állapotát – a sűrű, erős vetést jó év előjelének tekintették. Egyes vidékeken a gazdasszonyok külön kis szelet kenyeret sütöttek „Orsolya-kenyér” néven, melynek repedéseiből olvasták ki a tél hosszát és a jövő évi termés alakulását.
Egyes városokban még ma is rendeznek Szent Orsolya-bálokat, amelyek a helyi közösségek kulturális életének fontos részévé váltak. Ezeken a bálokon gyakran helyi ének- és tánccsoportok lépnek fel, népviseletben, így ápolva és megőrizve a hagyományos magyar kultúra értékeit.
Hortobágyon egyébként ezen a hétvégén rendezik meg a szintén néphagyományokhoz köthető, és mindig látványos behajtási ünnepet.
