Gyerekkorunk óta dúdoljuk a dalt, de valljuk be: kevesen gondolunk bele, mi is a „kiskarácsony” és a „nagykarácsony”. Mi a különbség a kettő között?
A karácsony ünnepe hivatalosan december 25-én kezdődik, de az előkészület már jóval korábban elindul. Az adventi időszak négy vasárnapja fokozatosan hangol rá bennünket a nagy ünnepre, amelynek előestéje, december 24-e – a szenteste – régen szigorúbb, bensőségesebb esemény volt, mint ma. Őseink virrasztottak, böjtöltek, imádsággal készültek a születés misztériumára.
Magát a karácsonyt a nyugati egyház december 25-én, a keleti – a Julián-naptár miatt – január 7-én ünnepli. A kereszténység számára ez húsvét után a második legjelentősebb ünnep, hiszen Jézus születése az egész időszámításunk alapját is meghatározza. A karácsony szavunk eredetére több magyarázat is létezik: egyesek a latin incarnatio, vagyis megtestesülés szóból eredeztetik, mások szerint ősi szláv gyökerekre vezethető vissza, és a téli napfordulóra utal.
Bár ma már ritkábban használjuk ezt a kifejezést, a népdalok és a hagyományok megőrizték a jelentését.
A kiskarácsony és nagykarácsony tehát nem két különálló ünnep, hanem ugyanannak az ünnepkörnek két fontos pontja. Egyik a születés örömét, másik az új kezdet reményét hozza el.
Korábbi cikkeinkben írtunk már arról, hogyan lehet fenntartható a karácsonyunk, hogyan tudunk felelősen ünnepelni. Ehhez készíthetünk házilag illatos gyertyákat és természetesen alapanyagokból karácsonyi illatosítókat.
