Vincét ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavaszt. Vince a latin vinum ( bor) szóval való rokon hangzása miatt a szőlészek szentje lett, Európában a XI. század óta tekintenek Szent Vincére a szőlészek védőszentjeként.
Január 22-ikéhez, a Vince napjához kötődő hagyomány Magyarországon a Villányi borvidékhez közeli Drávaszögből terjedt el. A szokások szerint ezen a napon – miután szemrevételezték az időjárást, a szőlőtőkét, a vesszőket, a szőlővesszőkön a rügyeket – először jósoltak a gazdák az évi terméssel kapcsolatban, ezért a szőlővessző pálfordulójának és termésjósló napnak is nevezik Vince napját.
Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak.
A legismertebb időjárási regula így hangzik:
„Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince.“
A moldvai magyaroknál így hangzik a mondás:
„Fényes Vince, tele pince. Ködös Vince, üres pince.“
Változata a délvidéki magyaroknál:
„Ha fénylik Vince, megtelik a pince. Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.“
További népi mondókák Vince napjához kapcsoldóva
- Ha reggel a kocsi jégen jár, de délután már verebek fürödnek a kocsinyomban, jó bortermés igérkezik.
- Ha ezen a napon az eresz megcsordul, és jégcsapok keletkeznek, sok bor lesz.
- Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince, gabonával pajta, csűr, Mihály így, édes bort szűr.
- Vince, ki a borok szentje, a telet tanítja rendre. Mint a jó borok a hideget, Vince úgy győzi le a telet.
- Most, hogy ünnepeljük névnapodon Vincét, telj meg áldással Te, s csorduljon meg pincéd.
Népszokások
- Pécs és Mohács környékén a bosnyák és sokác gazdák hurkát, disznógömböcöt akasztottak a szőlőkaróra, hogy majd akkora fürtök teremjenek, mint a gömböc.
- A mohácsi sokác-horvátok Vince napján kivonultak a hegyre, ahol nagy vigasságot csaptak, azt gondolva, hogy a vidámság, ének, zene és tánc termékenységet hoz a szőlőben.
- A Dráva környéki szőlősgazdák a Vince-nap időjárásból és az ezen a napon metszett „vincevesszők” állapotából jósolták meg a szüret gazdagságát. A szőlőből vesszőt kell metszeni, majd meleg szobában vízbe állítani. Ha kihajt a szőlővessző, a rajta található rügyek alapján megjósolható az őszi termés mennyisége.
- A őszi kapáláskor a szőlőben elrejtett borokat ilyenkor kellett megkeresni és kiásni, majd aki megtalálta, annak elfogyasztani.
- Az ültetvényeken a szőlő tövéhez és a borosgazdák torkára is jutott a borból abban a babonás hitben, hogy ha most iszik a tőke, jó lesz a termés, ha iszik a gazda, akkor is jó lesz a bortermés.
- Sok helyen papot is hívtak, aki a tőkékre Isten áldását kérte.
- Néhány felvidéki és német nemzetiségi településeken úgy tartották, hogy Vince napján házasodnak a madarak, ezért ilyenkor nem szabad az erdőbe menni és fát vágni, zajongani.
Pincejárás
Ezen a napon nem csupán a szőlőben, hanem a pincékben is zajlott az élet. Pincejárásként a gazdák ezen a napon egyik pincéből a másikba járva áldomásoztak, kóstolták egymás borait, közben kérték a tőkékre Isten áldását.
Régen ez a férfiak kiváltsága volt, asszonyok ilyenkor nem mehettek a pincékbe, talán ezért is született meg a gazdák Vince naphoz kötődő szlogenje:
ezen a napon sok bort kell inni, hogy valóban bőséges legyen a termés.
Érdekességként: a Vince névből ered a vincellér szavunk is. A vincellér a szőlők kezelésével és megőrzésével, nagyobb szőlőbirtokoknál a munkák felügyeletével megbízott személy volt.
A néphagyományban nagyon sok névnaphoz kapcsolódik időjóslás és számos babona. Januárban például ilyen nap Piroska, Sebestyén és Ágnes napja is.
