Kázmér napja a tavaszi megújulás jele, amikor végre megkezdődhet a munka a földeken, a méheket ki lehet engedni a kaptárakból, és a népi hiedelmek szerint ekkor lehet a leghatékonyabban elűzni a patkányokat, akik sok kárt okozhatnak a házban és a környéken, írja a nepszokasok.hu.
Az asszonyoknak is fontos szerep jut ezen a napon, hiszen el kell űzniük a ház körül ténykedő patkányokat. A hagyomány szerint a gazdasszonynak mogyorófavesszővel a kezében háromszor kell körbevernie a házat, hogy a patkányok megijedjenek és elmeneküljenek.
Kázmér napja patkányt hajtja, fokhagyma még lódít rajta
– tartották a régiek, de azt is mondták: „Máma Kázmér napja vagyon / Patkán, pucok takarodjon!”
artalban élve fogtak meg egy patkányt, és hagyva, hogy visításával maga után csalja társait, elűzték őket a határba. Muravidéken pedig a gazdasszony éjjel háromszor körbejárta a házat és az istállót, mogyoróvesszővel verte a falakat a patkányok elűzésére.
A gyerekeknek is jutott szerep
Kázmér napja régen nemcsak az asszonyoké volt, hanem a gyerekeké is, olvasható a cikkben. Ők versenyezhettek azon, hogy ki tud több patkányt elkapni, és a győztesnek még jutalom is járt: a nagy máglya meggyújtásának jogát birtokolhatta.
Kázmér napja tehát nem csupán egy átlagos tavaszi nap, hanem egy olyan alkalom, amelyen keresztül megmutatkozik a hagyományokban és a népi kultúrában rejlő gazdagság és sokszínűség.
Arról itt írtunk korábban, hogy a böjti időszakban szigorú szabályok szerint élték az emberek mindennapjaikat.
