Április elseje köztudottan bolondok napja, de honnan ered ez a szokás, és milyen népi hiedelmek köthetők hozzá?
A Magyar Kultúra Kiadó gyűjtése szerint őseink úgy tartották, hogy ekkor akasztotta fel magát az áruló Júdás apostol, ezért ezt a napot a népi vallásosság hívei szerencsétlen napnak tartották.
Mivel április elseje a téli napfordulótól számított századik nap, ezért régente „száznapnak” is nevezték. Alkalmasnak vélték e napot a régiek az indás növények, a dinnye, az uborka vagy a tök vetésére és ettől számítva a századik napon várták a zsendülésüket.
Ha esett az eső abból rossz, a derült időből pedig jó és bőséges termést jósoltak.
Honnan ered a bolondok napja?
Április bolondja az, akit e napon tréfásan rászednek, hogy aztán jól kikacagják. A szokás eredete a múlt izgalma homályába vész, írja már a Netfolk.
- Vannak, akik az ókori dévaj és féktelen Saturnaliák továbbélésének tekintik április elsejét, amikor a fordított világban még úr és szolga is egy napra szerepet cserélt. Sokat szerint viszont a bolondok napja a középkorból ered.
- A ma is használt Gergely-naptárat 1582-ben vezették be. Előtte az új év kezdetét április elején tartották. A régiek is ünnepelték az újévet, és mivel szilveszterkor ma is megbolondulunk kicsit,ez lehet a mókázás alapja.
- Egy másik magyarázat szerint a Német-Római Birodalomban az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlés úgy döntött, hogy 1540. április 1-jével egységesítik a pénzverést. A pénzemberek nyomban üzletelni kezdtek, de hoppon maradtak, mivel az egységesítést az utolsó pillanatban eltolták.
- A 17. században már mindenki ismérte az áprilisi tréfák szokását. A franciák által bebörtönzött lotaringiai herceg pont április 1-jén próbált álruhában elmenekülni párizsi börtönéből. Egy cselédlány ugyan felismerte szökés közben a herceget, de amikor az őrségnek jelenteni akarta az esetet, minden katona és tiszt vígan kacagott, és biztosították a hölgyet, hogy nem dőltek be a tréfának.. Amikor kiderült, hogy a rab herceg valóban elszökött, bizonyára már nem kacagtak.
Legendás bolondozások
Az ugratás ártatlan formája volt, amikor az áldozatot kanyarfúróért, galambtejért, szúnyogzsírért, kakasfogért, Pénzt is adtak a gyerekeknek, és a boltba küldték esernyőmagért, trombitahúrért, hegedűbillentyűért.
A beugratottat azután csúfolják:
április bolondja, május szamara!
A sajtó térhódítása új távlatokat nyitott a tréfacsinálók előtt, a brit lapokban már a 18. századtól űzték az április 1-jei tréfákat. Egy későbbi szól a Big Ben digitalizálásáról, és mutatóinak elárverezéséről.
Volt, hogy a BBC a rendkívül bőséges svédországi spagetti-termésről adott hírt, ezután többen érdeklődtek arról, hogyan lehetne saját spagetti-fájuk.
Az első internetes április 1-jei tréfa 1984-ből származik, az internet hőskorából.
A klasszikus áprilisi tréfa napjainkra szinte kiveszett, mert az emberek a gyermeteg csínyeket hamar felismerik.
