Bemutatkozik a régi porták ékessége, az eperfa

Az eper, ami nem szamóca és nem is szeder.
Kapcsolódó cikkek

A gyümölcsnek bizony nagyon alárendelt szereppel kellett megelégednie az alföldi tanyákon. A legelső időkben a ház régi barátja, az eperfa, egyedül hirdette itt, hogy az ember erdőirtó és gyümölcskedvelő ősöktől származik.
Rapaics Rajmund (1940)

Az Osztrák-Magyar monarchia idején az utakat mindenhol ez a fa szegélyezte, de selyemhernyó-tenyésztés céljából speciális ültetvényeket is létesítettek. Fáját a bognárok, kádárok nagyra becsülték, így komoly gazdasági jelentőséggel bírt. Mára már a maradványai is eltűnőben vannak, csupán néhány helyen ültetik, parkokban vagy kiskertekben a gyümölcséért, helyenként vadgazdálkodási céllal.

Miért nem bólogat feketén az eperfa lombja?
Az úthálózat korszerűsítésének az eperfák jó része áldozatul esett.
Fotó: Faluhely major/facebook

Érdekességek az eperfáról

Fotó: les-fruiters.com
Emlékszel, hogy milyen virágok nyíltak nagymamáink kertjében?
Virágoskert, ahová mindig öröm volt betérni.