Valójában hány lába is van a harkálynak?
– teszi fel a költői kérdést a Magyar Madártani Természetvédelmi Egyesület honlapja.
Mint írják, igaza van annak, aki a kétlábúság mellett teszi le a voksát, gyakorlati szempontból azonban a klasszikus életmódot folytató harkályok farka harmadik lábként funkcionál, mely nélkül ezek a madarak képtelenek lennének meghódítani a fatörzsek világát.
A farok szerepe azért sem tűnik fel, mert a harkályokat általában messziről és alulról látjuk, így nincs lehetőségünk az ilyen részleteket megfigyelni. A fák törzsén mozgó madarak látványa ráadásul annyira magától értetődő, megszokott dolog számukra, hogy ha mégis megfigyeljük őket, akkor is inkább a mozgalmasabb részükre, a kopácsoló fejükre és csőrükre, nem pedig a kéregre simuló farkukra koncentrálunk.
A farok feladata alapvetően a többnyire függőleges törzseken felfelé haladó madártest hátradőlésének megakadályozása, ezáltal a lábak tehermentesítése, illetve az előrehaladáshoz stabil támaszték, elrugaszkodási pont biztosítása.
Hogyan csalogathatjuk őket a kertbe?
Az MME Madárbarát kert program egyik remek sajátossága, hogy az ennek keretében alkalmazott eszközöknek és módszereknek köszönhetően a madarak nem csak közel jönnek hozzánk, de a megszokottól eltérően velük egy szintből és akár felülről is megfigyelhetjük őket.
A sokak által kedvelt és látni vágyott kéreglakó fajok esetében összetett megoldást használhatunk, harkálykertet is kialakíthatunk. Télen, amikor az egész évben működő itató mellett etetünk is, a harkályfák közé könnyűszerrel építhetünk egy olyan deszkaplatót, ami az etetőt és az itatót látogató összes madarat védi a macskáktól, még éjjel is, ha bagolyetető egérvár funkcióval is ellátjuk a magaslati etető- és itatóhelyet. Más megközelítésben – az itató- és etetőplató jó megoldás macskás helyen történő madárbarát kertészkedéshez. Erről ide kattintva olvashatsz bővebben.
Kiemelt kép: MTI/Komka Péter
