Kertünk-Portánk

Csodafát nyírt az öregedő tujából a székesfehérvári hobbikertész

Korábban a témában:

Jakab Karolina maga is meglepődött azon, hogy egy kis odafigyeléssel mit ki nem lehet hozni egy húszéves, földön elterülő tujából.

Férjével pár éve nézegették már, mit kezdhetnének a 2000-es évek környékén ültetett, túlnyúlt tujabokorral – aztán metszéssel elkezdték megújítani. A végeredmény magáért beszél, azóta is csodájára járnak a japánkerteket meghazudtoló műalkotásnak.

Karolináék tujája sok ezer lájkot, és számtalan pozitív visszajelzést kapott azóta, hogy az egyik kertészkedő hobbicsoportba is felkerült az újjávarázsolt növény fotója. Sokan érdeklődnek azóta is, mi az alapnövény, hogyan lehet nekik is ilyen?

Ez egy egyszerű tuja, amit húsz éve ültettünk, amikor kertes házba költöztünk. Soha sem volt igazán jó helyen. Idővel egyre nagyobb és kócosabb lett, már favastagságú a törzse, de erős és szívós növény.  Az utóbbi években annyira szétterült, hogy elvesztette formáját, nem igazán tetszett már nekünk sem. Először az is megfordult a fejünkben, hogy egyszerűen kivágjuk. A férjem aztán adott neki egy esélyt, elkezdte körbenyírogatni. Utána figyeltük meg, ahol lenyírtuk, ott milyen szépen bedúsult. Innen jött az ötlet, hogy mentsük meg inkább, alakítsuk újjá és nyírjuk valami szép formára

– mesélte Karolina a Sokszínű Vidék megkeresésére.

A hobbikertész több ezer fotót nézett meg az interneten, ezek alapján próbálta kitalálni, hogyan álljanak neki a munkának. Először egy laposabb tujával próbálkoztak, azt nyírták meg férjével, de az nem sikerült ennyire jól. Később rájöttek az okára is: annak a tujának ugyanis nem felfelé, hanem lefelé nőttek az ágai, ez pedig nagyon is számít.

Maga a formára metszés aztán már csak pár órás munka volt.

Kiválasztottuk a tuja legszebb részét, ahol úgy láttuk, a legformásabb gombócokat tudjuk kialakítani. Voltak vastagabb ágai is, amiket egyszerűen kivágtunk. Tudtuk azt is, fontos, hogy tömöttek legyenek a gömbök, és legyenek kisebb gombócok is, úgy lesz majd mutatós

– magyarázta.

A tuja köré aztán már szándékosan gömb formájú növényeket ültettek.

Nyírás előtt, idén ősszel:

Fotó: Jakab Karolina

Nyírás után

Fotó: Jakab Karolina

A pár elgondolkozott azon is, hogy kiveteti markolóval a növényt, és beülteti a kert egy központibb helyére. Félnek azonban megbolygatni, lehet, túl idős már hozzá.

A formára metszésről elmondta, nem mindegy, hogy milyen az alapnövény Ők évente kétszer- háromszor szokták utánaigazítani sövényvágóval, emiatt most már hihetetlenül dús. És hogy mi kell még hozzá? Kis kézügyesség, ízlés és kitartás.

Van egy húszéves tiszafánk is, egy-két éve azt is elkezdtük formára nyírni. Ugyanezzel a technikával csináltuk, de annyira szép, mint a tuja, valószínűleg sosem lesz

– tette hozzá Jakab Karolina.

A húsz éves tiszafa is megújult. Fotó: Jakab Karolina

Karolina és férje egy közel 1000 négyzetméteres kertet gondoz Székesfehérváron.

Annak idején a mi kertünk sem úgy készült, hogy jött egy kertépítő, és aprólékosan kitalálta, mit hova ültessünk. Amennyi pénzünk és időnk volt épp, annyit hoztunk ki belőle. Aztán eltelt két évtized, és azon kaptuk magunkat, hogy elöregedtek, kinőtték a helyüket a növényeink, kezdeni kell velük valamit.

Mint mesélte, az elmúlt húsz évben nem tétlenkedtek, az egész területet szépen parkosították, kis kerti tóval, kaktuszkerttel is büszkélkednek.

A kaktuszkert. Fotó: Jakab Karolina
Fotó: Jakab Karolina

Címlapfotó: Jakab Karolina

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.