Kertünk-Portánk

Miből építsük a házat?

A családi otthon építésénél központi kérdés, hogy miből is épüljenek a falak. De melyik technológiát válasszuk?

Egy nagyváros látképén végignézve hosszú évszázadok építészeti örökségét látjuk, melyek sokszor nem térnek el egymástól, hiszen egy-, két, vagy épp többemeletes, négyszög alakú ablakokkal tagolt építmények, a vakolat és a díszek mögött azonban különböző típusú falazóanyagokat találunk, így vályogból, vagy épp égetett agyagból született téglákat, valamint a XX. század szülte vasbetonszerkezeteket.

De milyen lehetőségeink vannak ma, ha családi házat akarunk építeni?

A lehetőségeknek leginkább a pénztárcánk szab határt, hiszen ha bonyolult, modern szerkezetre vágyunk, az anyagiak pedig nem szabnak szűk kereteket a munkának, akkor választhatjuk például a monolit vasbetont, aminek használatával annak időtállósága és jókora teherbírása miatt hosszú időn át tökéletes, árvizek ellen is védő, erős falakat hozhatunk létre.

Egy kevesebb szerencsével kitöltött lottószelvény birtokában elgondolkodhatunk az előgyártott, paneles rendszerű falakon is. A Magyarországon – talán a  panellakótelepeknek házgyárak ontotta elemeinek köszönhetően – nem épp széles körben használt, távolságtartással kezelt, előre legyártott elemek többfélék lehetnek, közös előnyük azonban, hogy előre tartalmazzák a gépészeti és elektronikai kiállások helyét, így az építés jóval gyorsabbá válik.

A nem csak vasbetonból, de fából is legyártható elemek segítségével a házak sokkal gyorsabban – utóbbi esetben akár három nap alatt – készülnek el, köszönhetően az elemek egyszerű összekapcsolhatóságának.

Hátrányuk az ár, illetve a kész elemek korlátozott alakíthatósága, így lépjünk is tovább a tradicionális megoldások felé, melyek legismertebb verziója a tömör, vastag falú, természetes kerámiatégla, amit ára és tulajdonságai is ideálissá tesznek a családi házak pénztárcabarát építésére, sőt, a korábban már bemutatott falazóanyagokkal ellentétben ennél nincs szükség a különböző speciális eljárásokat és anyagokat ismerő építőmunkásokra.

Az építőipar az elmúlt évtizedekben persze nem állt meg a kétségkívül szép téglatesteknél, hiszen annak hő- és zajszigetelő képességén számos terméknek sikerült javítania.

Ezek közül mindenképp említést érdemel a Budapesten már a századforduló óta használt mészhomok tégla, ami mindössze három természetes alapanyagból, kvarchomokból, mészből és vízből készül, gyártása pedig a környezetet sem terheli.

A nyomás alatt formázott, majd gőzzel szilárdított építőanyag a hétköznapi téglákkal szembeni előnye a jó hangszigetelése – így akár egy forgalmas főút mellett is használható –, illetve a napi hőingás hatásainak a jó hőszigetelésből adódó tompítása, a szobák tehát éjjelente nem hűlnek le, a kánikulában pedig nem melegszenek fel.

A modern anyagok mellett a tradicionális parasztházak eltűnésével és a Kádár-kockákként emlegetett, a magyar vidék képét ma uraló családi házak tömeges megjelenésével lassan háttérbe szorult vályogtégla is kezd visszatérni a köztudatba, sőt, annak sokáig meglévő hátrányait is sikerült kiküszöbölni, így a környezetbarát anyagokból épült házra vágyók újrafelhasználható és könnyen előállítható, egész évben kellemes hőmérsékletet biztosító építőanyagot kapnak, melyből akár minimális szakmai segítséggel is megépíthetik a saját otthonukat.

Szponzorált tartalom

A cikk a Ytong építési rendszereket és a Silka mészhomoktéglát is forgalmazó Xella Magyarország Kft. támogatásával készült.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.