A magyar termelők zöldségkínálata a NAK szerint jobb minőségű, mint a behozatal, és az élelmiszer-egészségügyi biztonságuk is megfelelő – írja az MTI.
A hajtatott paprika-, paradicsom- és uborkakultúrákban akár 90 százalékban biológiai növényvédelmet alkalmaznak, vagyis a természetes ellenségeikkel védik a károsítókat. Mint írták, a növényházi gazdálkodásnak köszönhetően hosszabb a friss zöldség szezonja, hiszen a szabadföldi termesztést az éghajlati adottságok jobban korlátozzák.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="270" width="480" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Az 1,7 millió tonnás magyar zöldségtermelésnek csaknem a negyede származik zöldséghajtatásból, amit körülbelül 2600 hektárt jelenthet. A legfontosabb hajtatott zöldségfajta Magyarországon 1500 hektárral a paprika. Hajtatott salátaféléket mintegy 665 hektáron, paradicsomot körülbelül 310 hektáron, uborkát 100 hektáron termelnek. A hajtatási területek 77 százaléka Dél-Magyarországon, 13 százaléka Közép-Magyarországon található.
A növényházak az időjárási szélsőségek miatt egyre fontosabbá válnak, hiszen szabályozott vízellátást, fény- és hőhatást biztosítanak. Belföldön a kétharmaduk fűtetlen, de a geotermikus energia hasznosításával ez jelentősen növelhető.
Az energiaválság közepette Magyarország számára nagy előnyt jelentene a nemzetközi versenyben, ha erre alapozva bővíthetné a növényházi termelést
– véli a NAK. (MTI)
