A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ösztönzi a kisrágcsálók irtását, weboldalán hívja fel a figyelmet arra, hogy egy NÉBIH határozatának értelmében július végétől egészen november 26-ig használható az úgynevezett Pocok Tox MAX rágcsálóirtó készítmény szükséghelyzetben – írta meg a Sonline.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője, Orbán Zoltán arról beszélt a lapnak, hogy éppen a nagyüzemi gazdálkodás miatt csökkent vagy éppen szűnt meg a pockok elleni természetes védekezési lehetőség. A nem ökológiai szemléletű és nem megfelelő gazdálkodással, például a ragadozó madaraknak is költőhelyet biztosító mezővédő erdősávok felszámolásával maguk a gazdák hozzák a saját fejükre a bajt.
Persze „érthető”, mivel erre ösztönzi őket a területalapú támogatás rendszere. Ám ha nem akarjuk kockáztatni a lakosság egészségét és az élelmiszer-biztonságot, akkor nincs más választásunk, mint visszatérni a természetkímélő gazdálkodáshoz. Nagyon egyszerű eszközökkel és módszerekkel meg lehetne ezt tenni, például azzal, hogy csak a területe 80 százalékát műveli, a szegélyeket meghagyja, mezővédő erdősávokat telepít, ahova vissza tud települni az állatvilág, köztük a kártevőirtó élőlények is
– vélekedett Orbán Zoltán.
De ennek sajnos ma inkább az ellentéte tapasztalható. A szakember szerint amikor egy olyan periódusba ér a pocokállomány, mint a jelenlegi, vagyis túlszaporodik, a területen élő vagy ősszel ide érkező ragadozó madarak körében gyorsan terjed erről az információ és természetes módon segítik ezek a fajok a pockok túlszaporodásának szabályozását.
Csakhogy, ha a madaraknak – például a vörös vércsének – sincs olyan terület, ahol fészket tudna rakni, a pockokat sem tudják folyamatosan gyéríteni
A pocok meglehetősen szapora rágcsáló, egy pocokkölyök a születése után már két hónapon belül saját kölyköket nevelhet, évente pedig 4-5 vagy több almot képes vetni. Ez az egyik oka annak, hogy a kisrágcsálók állománya évtizedenként két-három alkalommal felfut.
