Nem félnek belevágni a magyarok az otthonfelújításba

Az otthonfelújításban érintettek jellemzően néhány évente szánnak legalább néhány százezer forintot ilyen tevékenységre.

Az otthonukat felújítók akár néhány évente is belevágnak egy ilyen projektbe, és a többség ilyenkor saját megtakarításait használja forrásként – derül ki a Praktiker országos reprezentatív közvélemény-kutatásából. Az eredmények alapján hazánkban a gyakoribb, de kisebb összegű, költséghatékony részfelújítások sokkal jellemzőbbek a teljes körű, nagy renoválásoknál. Azok, akik belevágnak a felújításba, a tapasztalatok szerint a nagy áruválaszték mellett a szakértői támogatást is fontosnak tartják.

Az otthonfelújítás komoly, sokszor összehangolt szervezést igényel, ugyanakkor a magyarok nem félnek tőle: a környezetüket megújítók többsége akár évente vagy 2-4 évente is belevág egy ilyen projektbe. A friss eredmények megmutatták, hogy otthonuk megújításakor többen a „sok kicsi sokra megy” elvét alkalmazzák:

Inkább gyakrabban vágnak bele kisebb felújításokba és fokozatosan újítják meg otthonukat.

Ilyenkor szívesen választják a nagy áruválasztékkal rendelkező, alapanyagokat és szerszámokat, valamint szakértői támogatást egyaránt kínáló barkácsáruházakat.

pixabay

Az adatfelvétel országos reprezentatív mintán történt 2024 márciusában. A minta megoszlása életkor, nem, lakóhely szerint megfelelt az alábbi 20-60 éves magyar népesség összetételének: akik az elmúlt 2 évben végeztek, jelenleg végeznek vagy a következő 1 évben terveznek valamilyen felújítást végezni otthonukban (lakásukban, házukban, kertjükben) saját kezűleg vagy szakember segítségével, legalább 100 ezer forint értékben. Az adatfelvétel standardizált módszerrel kerül lebonyolításra, mintanagyság: 500 fő.

Az eredmények szerint az otthonfelújítást végzők vagy tervezők többsége (62%) 100 ezer és 2 millió forint közötti összeget költ vagy tervez kiadni környezete megújítására.

A tapasztalatok alapján már néhány százezer forintból is látványos eredményeket lehet elérni, például a falak festésével, egy-egy szoba, esetleg a vizes helyiségek kisebb átalakításával.

Az elmúlt években egyre népszerűbb energiatakarékossági szempontok miatti korszerűsítés már inkább a milliós kategóriába esik: például vizes berendezések, néhány nyílászáró, esetleg kisebb felületek szigetelésének cseréje. A válaszadók 24 százaléka jelezte, hogy 2-5 millió, 8 százalékuk 5-10 millió, 6 százalékuk pedig akár 10 millió forint feletti összeget is költ vagy tervez kiadni a felújításra. Ők már komplexebb, jellemzően több (villamossági, fűtési) rendszert is érintő korszerűsítést, valamint esztétikai frissítést is végeznek otthonukon, így számukra még fontosabb az áruházakban elérhető szakértői támogatás.

pixabay

A kutatás eredményei alapján a legtöbben (78%) főként saját megtakarításaikat használják a finanszírozáshoz.

A válaszadók 41,6 százaléka ugyanakkor részben vagy egészben egyéb forrásokat (pl. hitel) vesz igénybe a felújítás költségeinek fedezéséhez, családi, baráti segítséget pedig 8,2 százalékuk említett.

Az otthonfelújításban érintettek jellemzően néhány évente szánnak legalább néhány százezer forintot ilyen tevékenységre. A legtöbben, vagyis a válaszadók 41 százaléka 2-4 éves gyakoriságot említett, ugyanakkor a megkérdezettek közel harmada (31,8%) évente legalább egyszer vagy évente akár többször is belevág kisebb felújításokba.

Kapcsolódó
Két kezükkel tettek csodát a Kádár-kockával
Mindent maguk építettek, csak a villany, a fűtés és a vízvezeték szereléséhez hívtak szakembert, és bár a munka nagy része elkészült, a kertrendezés, teraszépítés lesz még egy nagyobb falat.