Kertünk-Portánk

Istenmezején már a gyümölcsfákat is lopkodják a hódok

wikimedia commons
wikimedia commons
A Heves vármegyei falu belterületén, a Tarna mentén úgy elszaporodtak a hódok, hogy a hódvárak miatt befolyik a kertekbe a víz, de az állatok is bejárnak, megrongálják a kerítést és elviszik a gyümölcsfákat.

Január végén jelent meg Istenmezeje Község Önkormányzatának közösségi oldalán egy felhívás, melyben arról írtak, hogy a településen nagyon elszaporodtak a hódok, és tanácsot kértek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságától a védekezéssel kapcsolatban.

Felkerestük a község polgármesterét, Nagypál Zsófiát, aki érdeklődésünkre elmondta, hogy tudomása szerint körülbelül másfél éve jelentek meg Istenmezeje belterületén a hódok. Korábban nem találkoztak még ezzel a problémával.

A lakosságtól érkeztek folyamatosan a bejelentések felénk, hogy a Tarna – amely a Zagyva mellékfolyója – vonalán több hódvár figyelhető meg. Ezek felfogják a patak vizét, ezáltal a felgyülemlett víz a házakhoz tartozó kertekbe folyik be

– emelte ki a polgármester, aki hozzátette, hogy még ennél is nagyobb problémát jelent, hogy már a patak parti fákat, illetve a kertekben lévő magántulajdonú gyümölcsfákat is kirágják a hódok.

Gyakran sérülnek a kerítések is, és ez a jelenség sajnos a Tarna egész belterületi vonalán megfigyelhető.

Véleményem szerint a települések külterületein az egyre kevesebb fa miatt már nem tudják biztosítani maguknak a nyugodt megélhetést a hódok, illetve nagyon elszaporodott a faj a környékünkön. Egyre több fára van szükségük a váraik felépítéséhez, így már a település belterületi részeire is bemerészkedtek, az emberek jelenléte sem zavarja az állatokat

– tette hozzá Nagypál Zsófia.

Mivel védett fajról van szó, nem lehet őket ritkítani, így az elűzésük a lakott területek környékéről sem egyszerű feladat. A probléma megoldásában a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának tanácsai segíthetnek sokat.

Illusztráció/wikimedia commons

A szakemberek szerint először az érintett területen védeni kell a kerti gyümölcsfákat. Nagyjából 1 centiméter szembőségű vastag rácsháló telepítését javasolják a fás szárú vegetáció (fák, cserjék) törzse köré.

Természetvédelmi szempontból elfogadhatónak tartjuk a fás szárú vegetáció törzsének hódok számára zavaró hatású speciális festékanyaggal való kezelését, fedését is. Erre az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma által ajánlott durva homok és latex alapú festék keveréke a legmegfelelőbb megoldás (arányok: 560 gramm homok 3,8 liter festékben elkeverve)

– írta közleményében az igazgatóság.

A kerítéseket úgy javasolják kialakítani, hogy azok lábazati része, vagy drótháló esetén maga a drótháló legalább 20-30 cm mélyen nyúljon be a földfelszín alá. Megoldás lehet a drótháló elfektetése is a földfelszínen legalább 50 cm hosszon.

A nemzeti park arról is adott ki tájékoztatót, hogy az eurázsiai hód (Castor fiber) a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2022. augusztus 1. napjától hatályos 8. melléklete értelmében, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajnak minősül.

Ezért csak a nemzeti park javaslatai szerint lehet védekezni a hódok ellen, az állatok életét veszélyeztető csapdázásra, vegyszeres irtásra nincs mód.

Az Őrségben is átrendezték a tájat a szorgos farágók, a Szedres És Vidéke Horgász Egyesület is látványos fotókat közölt a hódrágta tájról, egy vadkamera pedig a farkasokkal együtt vette fel a hódokat.

Kapcsolódó
Tüneményes hódvárat videóztak a Kőszegi-hegységben
Bár a hód védett állat, komoly károkat is okozhat.
Olvasói sztorik