Kertünk-Portánk

Trópusi dzsungellé varázsolta kertjét a kiskőrösi műszerész

Az elektroműszerész végzettségű férfi már közel 15 éve saját műszaki boltot üzemeltet, közben egy családi házat szépítget és felépítette a kertjét is. Ez elmondása szerint talán már el is készült, megtelt trópusi növényekkel, melyekből több százat nevel szabadföldben, cserépben, télikertben vagy ideiglenes melegházban.

Kuti István Kiskőrösön él négy gyermekével, feleségével. 15 évvel ezelőtt fogott bele a kert építésébe, ami akkor még úgy nézett ki, mint minden normális kert egy magyar családi házban: fű, cserjék, kőris fa, javarészt őshonos növények. De az évek alatt átalakult kis dzsungellé, mediterrán kertté.

Kaptam egy banánt és közben rátaláltam egy Facebook-csoportra is. Nagyon megtetszett ez a mediterrán vonal, így már másnap kiástam 10 utánfutó homokot a kertből és hoztam marhatrágyát, hogy megkezdhessem majd az ültetést

– mesélte István, aki már 10 évesen a botanika szerelmese volt, közel hatvan cserepes növényt nevelt a szobájában.

Már közel 30 éve építgetem, szépítgetem a házamat, a télikert például lakástakarék segítségével született meg. Nem volt még ablak az épülő házban, de a füvet már elvetettem. Minden a saját kezem munkája, amikor az időm engedte, a kertben voltam én is. Sokat foglalkoztam vele, ha kellett, akkor fejlámpával ástam esténként. Most már nagyon sok mindent kell teleltetni, fütőkábellel fűteni, ideiglenes melegházat építeni köré, sokat kiásni, és tavasszal visszaásni

– emelte ki István.

A klímaváltozás, a brutális és hosszan tartó téli hideg napok elmaradása miatt évek óta megél a kiwi is kint a kertben, és István szerint finomabb is mint a bolti.

23 fotó

István pár szóban mesélt azokról a mediterrán növényeiről, melyeket már a szabadban gondoz.

A télálló banánokat (musa basjoo) föld felett levágom és saját levelével takarom, minden évben 2-5 méter magasra megnő így is. A legkönnyebb vele trópusi hangulatot teremteni egy kertben. A kánna (canna) virág a másik ilyen növény, szintén nem ásom ki, hanem földben telel és a saját leveleivel takarom le, minden évben 2-3 méteres magasra nő és októberig virágzik folyamatosan.

Megtudtuk, hogy a pálmák közül a Kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei) egy gyönyörű faj, és nem kíván teleltetetést, takarás nélkül élnek már évek óta István kertjében, de persze, ha jönne a mínusz 20 fok, baj lenne, ám eddig ez nem történt meg. A Lószőrpálma (Chamaerops Humilis) a fentiekkel azonos, kisebb a hidegtűrése, de hazánkban tökéletes választás annak, aki szereti a pálmákat. Ez egyébként egy jóval kisebb méretű egyed.

A Kínai selyemmirtusz egy gyönyörű, pink virágzatú fa és ezt sem kell telelteni. Csodálatos, hosszú hónapokig virágzik, már több színben elérhető.

A teleltetéssel kapcsolatban István elmondta, hogy vannak fajok, melyeket bevisz kiásva vagy eleve cserépben és vannak, melyek takarva maradnak kint.

A vörös banánt (Maurelli) és az elefántfüleket (colocasia, alokázia) kiásom, leveleiket levágom és cserépben sötét, hideg helyen teleltettem, tavasszal visszaültettem szabadföldbe a kertbe. A Maurellit csak ajánlani tudom, hihetetlen szép és nagyra nő meg: 3-5 méter nagyjából.

Sok növényt eleve cserépben tart a kertbarát, így kisebbre nő meg, de nem kell ásni. Ilyen a murva fürt (Bougainvillea), ami egy pink virágos, cserepes nővény és visszavágva kerül be télire, mert nagyra tud nőni. A cserép alja ki van vágva, így a gyökerek egy-két hónap alatt bemennek szabadfölbe is, több tápanyagot felvéve így. Nem kell állandóan emiatt locsolni, mert nem csak a cserépből táplálkozik. Sok színben elérhető már, szinte minden kertészetben.

Van egy pár pálma (w. robusta, brahea, sabal) amelyeket fűtőkábelel fűtök télen, és egyszerű ponyvával takarom, erre -5 fok alatt van szükség. A citromoknak van egy elbontható polikarbonát háza, télen fűtők rájuk egy kis hősugárzóval, tavasszal meg lekerül róluk a polikarbonát

– így István, akinek van egy télikertje, amelyben szabadföldben élnek a növények, más pálmák, philodenronok, syngoniumok, maracuja, monsterák és még sorolhatnánk az itt élő növényeket. A télikertben klímával történik a fűtés.

Sokszor szoktunk bográcsozni a télikertünkben, felrakok egy láncot a plafonra, arra a bogrács és a gyerekekkel készítjük a csirkepörköltet úgy, hogy kint hideg van, bent pedig meleg.

István elmondta azt is, hogy nyáron, mikor csak locsolni kel, akkor napi két óra munkát vesz igénybe a kert karbantartása, de az ültetési, tervezési időszakban, márciustól májusig többet. Ősszel pedig sok növényt kell kiásni, bevinni teleltetni, ez is sok munkával jár.

Istvántól megtudtuk azt is, hogy egyre több, ehhez hasonló mediterrán kertet építenek már hazánkban is. Kicsit tájidegen, de van sok pálmafaj, amely kint is bírja a klímát, viszont a legtöbb növényt téliesíteni kell valamilyen formában.

Egyszerre kert a tájban és táj a kertben ez a pázmándi birtok és országosan is párját ritkítja a szigetvári leanderliget. De azt is bemutattuk, hogy így kertészkedtünk régen: fekete-fehér időutazás a Fortepannal.

Kapcsolódó
Egy városi lány útja a vidéki boldogságig: Mária kertje és élete
Panelból falura: Mária saját kezűleg teremtette meg a paradicsomát.
Olvasói sztorik