Az idei nyár során több vármegyéből érkezett jelzés arról, hogy tömegesen jelent meg egy eddig nem ismert, poloskaszerű rovar, írja Lang Balázs, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara alelnöke az agrárgazdaságoknak megküldött levelében.
Eddig Bács-Kiskun, Tolna, Fejér, Somogy, Baranya, Csongrád-Csanád és Pest vármegyékben észlelték nagy tömegben. Elsősorban repcetarlókon és árvakelésű repcén indult a felszaporodás, ahonnan továbbvonult a környező kultúrákra és településekre.
Veszélyezteti a repcét, a napraforgót, a szóját, a kukoricát, a paprikát, a zöldségeket, gyümölcsösöket egyaránt.
És ilyen tüneteket okoz:
- szúrásnyomok, foltok, szövetelhalások a leveleken és terméseken,
- palánták lankadása, magképződés zavara,
- napraforgón a kaszatok sérülése,
- paprikában, kukoricában minőségi kár, piacképesség romlása.
Hogy miért most jelent meg, arra a szakértő szerint az a válasz, hogy a száraz, meleg időjárás és az éghajlatváltozás kedvez a fajnak, amely így az őshonos állatvilág háttérfajából rövid idő alatt jelentős kártevővé vált.
Megelőzésként a repcetarlók mielőbbi bedolgozását, gyomok irtását, veszélyeztetett kultúrák környezetének rendben tartását javasolják.
Védekezés: nagy egyedszám esetén rovarölő szerek kombinált kijuttatása (felszívódó pl. flupiradifuron, cyazypyr; kontakt pl. deltametrin, cipermetrin) a nappali órákban, tömeges jelenlét idején. Riasztó hatású a pirogénsav (faecet).
Tanulság: nemcsak az idegenhonos inváziós fajok jelentenek veszélyt, hanem az őshonos kártevők is, ha a környezet számukra kedvezően változik. Ezért a folyamatos megfigyelés és megelőző védekezés kulcsfontosságú
– jelezte Lang Balázs.
A szőlőket közben egy másik betegség tizedeli, a szomszédban pedig már felbukkant a szántóföldeket és erdőket fenyegető egyik legveszélyesebb rovar is.
