A gyümölcsfák metszése alapvető szerepet játszik abban, hogy a fák egészségesek maradjanak, megfelelően fejlődjenek és bőséges termést hozzanak. Ugyanakkor korántsem mindegy, mikor vesszük kézbe a metszőollót vagy a fűrészt. A rosszul megválasztott időpont nemcsak visszavetheti a fa fejlődését, hanem komoly károsodást is okozhat, szélsőséges esetben akár a fa pusztulásához is vezethet, írja az edenkert.hu.
Ez különösen a tél végi, kora tavaszi időszakban igaz, amikor a fák még nyugalomban vannak, de a rügyek már készülnek az indulásra. Február eleje ebből a szempontból kifejezetten kényes időszak: ilyenkor bizonyos gyümölcsfajok metszése kifejezetten kerülendő, mert többet árthatunk vele, mint amennyit használunk.
A február elején végzett metszés egyik legfőbb kockázata a gyakran visszatérő fagyokban, valamint a hideg, csapadékos időjárásban rejlik.
Ehhez társul az is, hogy egyes gyümölcsfajoknál ilyenkor már megindulhat a nedvkeringés. A metszés során keletkező friss sebek védtelen felületet jelentenek, amelyeken keresztül a kórokozók – különösen a gombás és baktériumos fertőzések – könnyedén bejuthatnak, és az ilyen időjárási körülmények kifejezetten kedveznek a gyors elszaporodásuknak.
Melyik gyümölcsfákat tilos metszeni?
Vannak olyan gyümölcsfák, amiknél kiemelten lényeges, hogy február elején ne végezzünk metszést. Ebben az időszakban a fák még különösen sérülékenyek, és egy rosszkor végrehajtott beavatkozás komoly károkat okozhat, szélsőséges esetben akár a fa pusztulását is eredményezheti.
Kajszibarackfa
A kajszibarack különösen érzékeny a február eleji metszésre. A friss sebfelületek könnyen elfagynak a visszatérő hidegekben, ami gátolja a sebgyógyulást és megnyitja az utat a kórokozók előtt. A hideg, nyirkos idő kedvez a kajszin gyakori betegségek – például a monília vagy az apoplexia – kialakulásának, amelyek a metszési felületeken keresztül gyorsan fertőzhetnek. Ráadásul a kajszi nedvkeringése enyhébb teleken már korán megindulhat, így a metszés erős nedvfolyást okozhat, ami tovább gyengíti a fát. Emiatt a kajszi metszését célszerűbb virágzás után vagy nyáron elvégezni, amikor a sebek gyorsabban gyógyulnak, és jóval kisebb a károsodás veszélye.
Őszibarack
Az őszibarack a kajszihoz hasonlóan kifejezetten rosszul tűri a február eleji metszést. Fája és rügyei fagyérzékenyek, a friss metszési felületek pedig könnyen károsodhatnak a visszatérő hidegekben, ami lassú vagy hiányos sebgyógyuláshoz vezet. Ezek a sebek ideális bejutási pontot jelentenek a betegségek számára, különösen a citoszpórás ágelhalás esetében, amely jellemzően a téli és kora tavaszi metszések nyomán fertőz.
Cseresznye és meggy
A cseresznye- és meggyfák bár valamivel ellenállóbbak, mint a kajszi vagy az őszibarack, február elején ezek metszése is komoly kockázatot hordoz. A hideg időben végzett metszés könnyen erős nedvfolyást, úgynevezett mézgásodást idézhet elő, ami hosszú távon gyengíti a fát. A friss sebek emellett ideális fertőzési kaput jelentenek, különösen a Pseudomonas syringae számára, amely kifejezetten kedveli a hűvös, nedves környezetet.
Bár maguk a fák jobban tűrik a fagyot, a metszési felületek ilyenkor továbbra is érzékenyek, a sebgyógyulás pedig jelentősen lelassulhat. Éppen ezért a cseresznye és a meggy metszését leginkább a betakarítás utáni nyári időszakra ajánlott időzíteni, amikor a fa aktívan regenerálódik, és jóval kisebb a fertőzések és károsodások esélye.
Összességében elmondható, hogy február elején a csonthéjas gyümölcsfák – így a kajszi, az őszibarack, a cseresznye és a meggy – metszése kifejezetten kerülendő. Ebben az időszakban a fagyérzékenység, a fokozott nedvfolyás és a betegségek megjelenésének veszélye jelentősen megnő, ami komoly károkat okozhat a fákban. Az almatermésűek, például az alma és a körte metszése ugyan általában télen is elvégezhető, de esetükben is célszerű az enyhébb időjárást vagy a tél végét megvárni a biztonságosabb beavatkozás érdekében.
Korábban írtunka a téli metszés legfontosabb szabályairól, és a bogyós gyümölcsök metszéséről is.
