Kertünk-Portánk

Sokan rosszul tudják: nem mindegy, hová kerül az esővíz

getty images
getty images
Komoly bírság is járhat érte.

Bár a kerítésen túlra, vagyis közterületre, illetve másik magánterületre nem vezethető át az esőcsatorna, sokan figyelmen kívül hagyják ezt az alapvető előírást, írta az Agrofórum.

Számos olyan lakóépület van Magyarországon, ahol a csapadékvíz elvezetése az ingatlan műszaki adottságai miatt nem oldható meg telken belül. Ilyenkor nem marad más lehetőség, mint az utcai járda „elárasztása”, ami természetesen nem megfelelő, sőt veszélyes eljárás.

A csapadékvíz elvezetésére vonatkozó szabályozás teljesen egyértelmű

Ahol lehetőség van rá, ott útmenti gyűjtőárokba, csapadékcsatornába, telekvégi patakba vagy más befogadóba kell elvezetni az ereszcsatornában felfogott vizet. Ha azonban ez nem kivitelezhető, akkor sokan a könnyebb megoldást választják, egyszerűen rávezetik a vizet az utcai járdára, ami közterület, ezért ha lefagy, az fokozott balesetveszélyt jelent az ott közlekedő gyalogosok, kerékpárosok számára.

A 280/2024. (IX. 30.) kormányrendelet kimondja, hogy az ereszcsatorna vizét, illetve a túlfolyó vizet csak szabályozottan irányíthatjuk tovább. Nem okozhat kárt a szomszédos telkeken és építményekben, valamint a közterületen, márpedig a járdára rávezetve ez az elvárás nem teljesül.

Az esővíz nem vezethető szennyvízcsatornába sem

Kevesen tudják, hogy a csapadékvíz nem vezethető a szennyvízcsatornába sem, még ha ez gyakran kézenfekvő megoldás is lenne. A nagy mennyiségű esővíz ugyanis hígítja a tisztítótelepeken a szennyvizet, ezáltal csökkenti a biológiai tisztítás hatékonyságát, vagyis indokolatlanul növeli a kezelési költségeket.

Miért nem szabad a csatornába engedni az esővizet?

Az esővíz nem számít szennyvíznek – így a csatornahálózatba sem vezethető be. Ezt több hatályos jogszabály is egyértelműen kimondja, például a vízgazdálkodási törvény, az országos településrendezési és építési követelmények, valamint több kormányrendelet is.

A szabályozás nem öncélú: az elvezetőrendszerek nem erre vannak méretezve. Ha nagyobb esőzések idején a lehullott csapadék is bekerül a hálózatba, a rendszer túlterhelődhet – a vége pedig elöntött pincék, utcák, vagy a szennyvíztelepek működésének összeomlása lehet.

Általában minden önkormányzatnak van saját rendelete a csapadékvíz szabályos elvezetéséről

Azonban ennek betartását már nem feltétlenül ellenőrzik szigorúan. Összegzésként elmondhatjuk, hogy a kerítésen túl végződő esőcsatorna szabálytalannak számít, és természetesen szigorúan tilos a szomszédos magáningatlanra is átvezetni az esővizet. A renitenseknek járó bírság több tízezer forintos tétel, míg a szennyvízcsatornát illegálisan használókra már százezres nagyságrendű pénzbüntetést is kiróhatnak.

Mint arról beszámoltunk, súlyos bírságot kockáztathatunk, ha üzemanyagot tartunk otthon, valamint arról is hírt adtunk, hogy sokan rosszul tudják, hogy ki felel a vezetékek melletti fákért.

Kapcsolódó
Pénzbírság járhat, ha nem tesszük meg ezt az ingatlanunk körüli közterületen
Aki ezeket a munkákat adott időközönként nem végzi el, jogilag felelősségre vonhatóvá válik és pénzbírsággal is sújtható.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik